Korzikára Nizzából mentünk át komppal. Az út nagyjából öt óra volt, a jegy pedig nagyon olcsó, mivel jó előre megvettük. Észak Korzikán, Bastia-ban szálltunk le a kompról, így első nap Bastiá-t, Calvi-t, és Ajaccio-t néztük meg. Mindhárom várost hamar megjártuk, mivel egyikben sem volt túl sok látnivaló. Calvi, a magas hegyek ölelésében fekszik, a város látványát meghatározó genovai erőd ma az idegen légió lakhelye, a városfalak alatt pedig a sziget egyik legforgalmasabb kikötője fogadja a jachtokat. Gyönyörű fehérhomokos strandok, türkizkék tenger, és karibi hangulat várja az idelátogatókat.

Ajaccio legfőbb látványossága Bonaparte Napóleon szülőháza, amely ma múzeumként működik. A császári relikviák között megnézhetjük azt a medált is, amely Napóleon egyik hajtincsét őrzi. A pálmákkal övezett óvárosi Foch marsall téren található a hajdani császár római konzulként ábrázolt márványszobra, illetve a Place Général de Gaulle-on Napóleon egy másik szobra, ahol egy lovon ülve már császárként van ábrázolva. Tovább sétálva a Notre-Dame de la Miséricorde katedrálishoz érünk, ha pedig felmegyünk a Citadellához, remek fotókat készíthetünk a városról. Ajaccio-ban még elmehetünk a Musée Fesch-be, ahol Franciaország második legnagyobb reneszánsz itáliai festészeti gyűjteményét őrzik, illetve a város bevásárló utcáján is érdemes egyet sétálni, a Musée Banderá-ban pedig többet megtudhatunk Napóleonról és családjáról. 

Második nap lementünk teljesen délre Bonifacio-ig, ahonnan át szerettünk volna menni Szardíniára, de nagyon drága volt a kompjegy, így még egy napot Bonifacio-ban maradtunk, mely Korzika legkülönlegesebb városa. A város egy 60 m magas mészkőfalra épült a XV. – XVII. században, az épületek falai vastagok és az ablakok kicsik, ezzel is védve magukat az emberek a meleg ellen. Az óvárost gyakran Citadella néven emlegetik, hiszen az egész történelmi városrészt erődített fal veszi körül. A szűk utcák és a középkori épületek, valamint a bástyák a régi időkről és az állandó ostromokról mesélnek, mint például az 1553-as francia-török támadásról, amelyben az erődítmény jó részét lerombolták. A Rue du Palais-du-Garde legrégebbi házainak földszintjén bejárat sincs, az állandó támadások miatt. A lakók létrákon másztak fel az emeletre, és a létrát mindig gondosan felhúzták maguk után.

A gyönyörű tengerpartról az Aragon-lépcső 187 fokán keresztül közelíthetjük meg a festői szépségű óvárost, ahonnan tiszta időben még a 12 km-re fekvő Szardíniát is látni. A város legfontosabb műemléke a XIII. század elején épül román stílusú Szűz Mária-templom, a vele szemben levő Művészeti és Történeti Múzeum, és a tengerész temető, ahol minden elhunytnak ház formájú kriptákat emeltek, a tenger felé tájolva. Természetesen ebben a városban sem maradhat el Napóleon emléktáblája, mely azon a házon függ, ahol Bonaparte 1793-ban megszállt. 

A sziget szívében fekvő Corte városa és a közelében fekvő csodaszép Restonica-szoros elsősorban a természetjárást kedvelők számára érdekes helyszín, illetve a 2706 m magas Monte Cinto hegy, ahova szintén el lehet menni túrázni. További túra helyszínek: Capo d’Oro, Les Calanches, Piscia di Gallo és Capo Rosso.