Málta, a Földközi tenger szívében egy kis szigetország, gazdag történelemmel, lenyűgöző tájakkal és csodálatos kultúrával. Az ország három szigetből áll, Málta, Gozo és Comino, és mindegyikük más – más élményt kínál. Málta több ezeréves történelme alatt számos civilizáció, köztük a föníciaiak, a rómaiak, az arabok és a lovagok, hagyták itt nyomukat. Valletta, Málta fővárosa, a történelem, a művészetek és a kultúra egyedülálló ötvözetét kínálja. A város nemcsak Málta szíve, de az egyik legfontosabb európai kulturális központ is, amely 1980 óta az UNESCO Világörökség része. Valletta egy igazi időutazás, amely visszavisz a lovagok idejébe. A város építészete, a híres Szent János Katedrális, a múzeumok, valamint a festői kilátások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Valletta az egyik legvonzóbb úti cél legyen. A város kulturális központja egy lenyűgöző erődítményrendszerrel rendelkezik, amely tele van történelmi jelentőségű helyszínekkel. A város 1565 – ben, a híres nagy ostrom idején épült. Ami a strandokat illeti, Máltán kevés a strand, a víz eléggé hideg, és sajnos sok a medúza is. A sziget keleti tengerpartja az ország ipari területe, de itt is vannak természetesen hangulatos települések és szép öblök. 

St. Paul’s Bay a sziget északnyugati részén található, Vallettától 16 km – re, mely Málta legfiatalabb nyaralóövezete, és 4 városrészből áll, Buggiba, Qawra, St. Paul’s, és Xemxija. Éttermek, pubok, bárok, egy újonnan kialakított sétáló övezet, valamint a parti sétány kínál színes szórakozási lehetőségeket, a kristálytiszta vizű, sziklás tengerpart mentén pedig helyi szolgáltatók különböző vízi sportolási lehetőségekkel várják az aktív pihenésre vágyókat. Málta nagyjából két óra volt repülővel Budapestről. Mikor megérkeztünk az utcák kihaltak voltak, a boltok zárva voltak, sok lebontott épületet láttunk, tisztára olyan volt, mint egy arab város bombázás után. A reptéri busz egy végállomáson tett le, ahonnan olyan 5 perc sétára volt a szállásunk, az Euroclub hotel. Becsekkoltunk, lepakoltunk, majd a carrefour – ban vettünk egy szendvicset, chips – et és lementünk a tengerhez megenni, ami szintén olyan 5 perc sétára volt, de nagyon fújt a szél, úgyhogy visszamentünk a szállásra. Az itteni nyelv az arab, az olasz és az angol keveréke, ugyanis ebből a 3 nyelvből vettek át szavakat. Sok magyar, angol és francia él a szigeten, állítólag 8000 magyar, és szinte minden étteremben magyar a pincér. A reptéren vettünk egy 7 napos bérletet 20 euroért, ami plusz 39 euróért adott hajókirándulásra egy jegyet. Ha nincs jegyünk, akkor a buszokon a sofőröknél lehet venni. Máltán sok Afrikai él, és elég koszos a sziget. Másnap Valetta – ba mentünk a TD 13 – as busszal, aminek itt volt a végállomása a szállásunk mellett, és ami olyan egy óra alatt vitt el Valetta – ig. A végállomás a városkapunál volt. Út közben láttuk az Akváriumot és az Aquapark – ot, mert a tenger mellett ment végig a busz. Valetta – t Jean Parisot de la Valette francia lovagról nevezték el, melynek városfalon belüli épületei az UNESCO Világörökség részét képzik. A lovagok európai nemesek voltak, akiknek a spanyol király adta át a Máltai szigeteket 1530 – ban. Szinte minden utcára jut egy – egy történelmi látnivaló, de az egyik legkülönlegesebb közülük a Szent Elmo erőd, melyet még a johannita lovagrend máltai letelepedése előtt építettek, és amelynek egyik bástyája ad otthont a Hadtörténeti Múzeumnak, valamint a máltai Rendőr akadémiának, ahol megismerkedhetünk Málta katonai történelmével, a lovagok harcaival és a város védelmét szolgáló építkezésekkel. Az erőd tetejéről páratlan kilátás nyílik a tengerre és a környező területekre. A Fort St. Elmo a tengerre nézve védelmi szerepet játszott a város történetében, főleg a Nagy Ostrom idején, amikor a Szent János Lovagrend védte Málta partjait az Oszmán Birodalom ellen. Valetta központjában először az Upper Baraqqa Garden – t néztük meg, ahova pont délre értünk oda, amikor kilőttek egy ágyúgolyót. A kertből ingyen lehetett nézni, az ágyú mellől pedig 3,5 euróért, de utána mindenkitől kértek adományt. Az Upper Barracca Garden (Felső Barracca Kert) Valletta egyik legszebb és legismertebb zöld területe. A kert különlegessége, hogy egy erődítmény tetején található, amely a város védelmét szolgálta a történelem során. A kertben található Napoleon szobra, a Vittorio Emanuele emlékmű, és a Saluting Battery (Üdvözlő Tüzérség) is, amely naponta egyszer 12 órakor hagyományos ágyúlövést ad le. Innen tovább mentünk a főúton, ahol először a St John catacomba – t találtunk meg, ahova a belépő 10 euro / fő volt, és a Szent János Katedrálist. A sor nem volt túl hosszú szerencsére, így hamar bejutottunk. A templom szép volt, de nem volt túl nagy, viszont au audio guide – al olyan másfél órát bent voltunk. 

A Szent János Katedrális (St. John’s Co-Cathedral) Valletta egyik legismertebb és legfontosabb vallási épülete, amely a Szent János Lovagrend templomaként szolgált a középkorban. A barokk stílusú katedrális lenyűgöző belső terét az osztrák építész, Lorenzo Gafá tervezte, és egy igazi művészeti kincs. A templom legfontosabb vonzereje Caravaggio híres festménye, a „Szent János lefejezése”, amely az oltár mögötti kápolnában található. Az épület gazdagon díszített és az aranyozott belső tér, a festett kupola és a márvány sírok mind – mind hozzájárulnak a katedrális impozáns hangulatához. A templomba, az egykor a szigeten élt lovagok sírkamráin és a falakon körbefutó családi címereken keresztül bepillantást nyerhetünk Málta történelmébe. Ezután a Nagymesterek Palotájába mentünk, ahova most 10 euro helyett 7 euro volt a belépő, mert több terem le volt zárva. A palotába 6 euroért is lehetett belépőt venni, amivel 3 terembe mehettünk be, de a 7 eurós jeggyel még egy 2 szobás múzeumba is beengedtek, ahol páncélok és fegyverek voltak kiállítva, és az autoguide egészen 105 – ig ment. Itt is olyan két órát voltunk. A Nagymesterek Palotája Valletta egyik legfontosabb történelmi épülete, amely a Szent János Lovagrend központja volt. A palota egyes részei ma Málta Kormányzati Hivatalának adnak otthont. A köztársasági elnök hivatala, ahol parlamenti üléseket is tartanak, egykor a máltai lovagok rezidenciája volt. A palotában néhány termet és a híres Palota Múzeumot nézhetjük meg. A palota belső terét gazdagon díszítették, különösen a királyi termeket és a lovagok szobáit. A palotában a Johannita Lovagrend páncéljait és fegyvereit is megtekinthetjük, ahol pompás festmények (karpentes festmények) mesélik el a lovagok katonai győzelmeit, a Grand Armory pedig bemutatja a páncélzatot, ami a lovagokat védte a csatákban. A palota udvarán található a garnitúra szökőkút és a lovagi fegyverek gyűjteménye is, melyek különleges látnivalók. A National Museum of Archaeology egy elegáns barokk palotában található, amely Málta ősi történelmét és kultúráját mutatja be, kezdve a megalitikus templomoktól a római korig. A múzeumban látható a híres Venus of Malta, egy kőkorszaki szobor, amely a sziget egyik legismertebb régészeti lelete, valamint számos más kőszobor, edény és ékszer, amelyek a sziget ősi civilizációitól származnak. A múzeum betekintést nyújt Málta gazdag történelmébe, amely több ezer évre nyúlik vissza. 

A Teatru Manoel (Manoel Színház) Málta egyik legfontosabb kulturális intézménye, és az egyik legrégebbi színház Európában, amely még mindig működik. A színház a XVIII. század elején épült, és nevét a palota építtetőjéről, Manoel de Vilhena nagymesterről kapta. A színház elegáns barokk belső tere lenyűgöző, ahol élvezhetjük az évszázados építészeti stílust, miközben megismerkedhetünk a helyi színházi hagyományokkal. Az épület az előadások mellett kiállításokat és kulturális eseményeket is rendez. Republic Street (Republikus utca) Valletta fő vásárlóutcája, amely tele van üzletekkel, kávézókkal, éttermekkel és galériákkal. A sétány mentén felfedezhetjük a város modern arcát, miközben az óváros történelmi épületei között sétálunk. Málta számos lenyűgöző erődítménnyel rendelkezik, amelyek évszázadokon át megvédték a szigetet a külső támadásoktól. A legkiemelkedőbbek közé tartozik a Fort St. Elmo, amely a tengerre néz, és az Fort Rinella, amelyet a brit korszakban építettek. Ezek az erődítmények nemcsak történelmileg érdekesek, de fantasztikus kilátást nyújtanak a tengerre és a környező tájra. Valletta további látnivalói a Városkapu, a Szent Jakab erőd, a Szent János bástya, valamint a Caravaggio Múzeum, a Játékmúzeum, a Szent Pál hajótörésének temploma, a Karmelita templom, a Szent Domonkos templom, az Inkvizítor Palota (belépő 6 euro), az Auberge de Castille és a Rocca Palota (belépő 9 euro). A fővárosnak több, főképp katonai védelmi funkcióra tervezett elővárosa is van, például a szárazföld felől Floriana város masszív erődítményrendszerét láthatjuk, mely Valletta – t védte. Nevét olasz tervezőjéről, Paolo Floriani – ról kapta. Itt áll a Bombák Kapuja (városkapu), van egy szép botanikus kert (Argotti Botanikus kert), a Middle Sea House, ahol 1943 – ban Montgomery tábornok elkészítette a szicíliai partraszállás tervét, és 1945 – ben itt találkozott Churchill Roosevelttel a jaltai konferencia előtt. Valletta másik elővárosa Paola, ahol egy ókori emlékhely, a Hypogeum a legfőbb nevezetesség, mely egy több, mint 5000 éves, sziklába vájt közösségi hely. A védelmi vonal következő láncszeme Tarxien i.e. 3600 – 2500 – ból származó templomromokkal, melyek régebbiek, mint az egyiptomi piramisok. A máltai erődrendszer legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese a Fort Rinella, ahol a híres Száztonnás Ágyú áll, ami a világ legnagyobb ágyúja. 

A Nagy Kikötő másik partján álló Vittoriosa az ideérkező lovagok által épített első városka. Nevezetességei a St. Angelo erőd, a Tengerészeti Múzeum, és a lovagok egyes csoportjainak szállást adó paloták. Valetta – ból Sliema felé indultunk el, de út közben még megtaláltuk a St Paul’s katedrálist, ahol éppen egy esküvő zajlott, de azért be tudtunk nézni a templomba. Utána találtunk egy kikötőt, ahonnan egy hajó 1,5 euróért elvitt Sliemma – ba három perc alatt, de a mi bérletünkben volt két ingyenes hajójegy, így nem kellet külön jegyet vennünk. A kikötőben ettünk egy Burger King – ben, benéztünk egy Zara boltba, majd találtunk egy kilátót, és egy bevásárlóközpontot. Innen tovább mentünk Julian’s Bay – be, ami olyan fél óra séta volt, onnan buszra szálltunk, és visszamentünk a szállásra. Valetta – val szemben találjuk Sliema városát, mellette pedig St. Julian’s várost, egy hangulatos kisvárost, ahol a nyaralókon kívül nagy számban láthatunk nyelviskolába járó diákokat is. Itt emelkedik Málta legmagasabb épülete, a 98 méter magas Portomaso Tower, és népszerű homokos strandja a Ghajn Tuffieha. A strandot meredek lépcsőn keresztül lehet megközelíteni, vagy egy kavicsos – kanyargós úton. A strand általában biztonságos a fürdőzésre, de néha előfordulnak nagyobb hullámzások is. Két másik öböl is közre veszi, nyugatról a Golden Bay, keletről pedig a Gnejna öböl. A Golden Bay, a Mellieha Bay és a St. Peter's Pool mind népszerű fürdőzőhelyek, ahol élvezhetjük a napsütést és a vízi sportokat. A sziget a búvárok számára is ideális hely, hiszen a tenger mélyén gyönyörű korallzátonyokat és hajóroncsokat fedezhetnek fel. St Julian’s igazi csúcsideje azután következik, hogy lemegy a nap, különösen a Paceville néven ismert városnegyedben indul be az élet, a bárok, a klubok, a mozik, és egyéb szórakozóhelyek mind zsúfolásig megtelnek, és számos helyen világhírű DJ – k is fellépnek. A sziget legjobb kaszinóit a Szent György öbölre és Sliema – ra néző XIX. századi palotában helyezték el, de itt található a sziget legmodernebb bevásárlóközpontja is, a Bay Street Shopping Center. Sliema az egyik leggyorsabban fejlődő település, sok szállodával és élénk tengerparti élettel, ezért itt eléggé drágák a szállások, de észak – keleten, Buggiba – ban találhatunk olcsóbb szállásokat közel a tengerparthoz. Máltán rengeteg az építkezés, sok a lebontott ház, kicsit olyan érzés, mintha Indiában vagy Dubaiban lennék, még a szagok is olyanok az utcán. Az árak drágák, és semmilyen boltban se lehet kapni édes péksütemény. 

Következő nap is Valetta – ba mentünk, és onnan át (TD 13 – as busz), az Inquisitor’s Palace – ba, ami még egy fél óra volt busszal Valetta – ból, mert a főváros másik csücskén fekszik. A belépő 6 euro volt, de belül nem volt sok minden, néhány szoba, bútor és néhol 1 – 2 kiállított tárgy. Innen hajóval visszamentünk Valetta – ba, lifttel fel a Barakka kertbe, a fő úton elsétáltunk a Rocca Palace – hoz, de előtte ittunk egy kávét. Pont 14h – kor volt egy vezetett túra és 9 euro volt a belépő. Olyan 8 szobát néztünk meg, a Rocca család örökségét, amik bútorok, könyvek és festmények. Innen Mc Donald’s mentünk enni, majd busszal Marxallokk – ba megnézni a tipikus máltai hajókat. A kimondhatatlan nevű Marsaxlokk halászfaluban vethetünk egy pillantást Málta jellegzetes, színpompás halászhajóira, a luzzuk – ra. A hajók oldalán Ozirisz szeme védi a tengerészeket a gonosz szellemektől, és mindentől, ami csak leselkedhet rájuk. A masaxlokk – i halászok gondoskodnak szinte az egész sziget friss hallal való ellátásáról, ők szállítják a halat és a tengeri herkentyűket a vallettai halpiacra is. Az egyik leghíresebb és legkedveltebb étterem errefelé a La Capanna, amelynek friss tengeri ételei messze földön híresek. A halászfalu nagyok kicsi volt, negyedóra alatt megnéztük, és mentünk is tovább Mdina – ba, ami egy hegyi kisfalu. Mdina 4000 éves múlttal rendelkezik, a máltai kereszténység bölcsője, a sziget középkori fővárosa, mely egy lenyűgöző erődített város. A "Csendes Város" néven is ismert település a sziget egyik legjobban megőrzött középkori városa, szűk, kanyargós utcákkal és gyönyörű palotákkal, ahol a Katedrális és az Auberge de Provence a város legfontosabb műemlékei közé tartoznak. A hagyomány szerint Szent Pál itt élt, miután i. sz. 60 – ban hajótörést szenvedett Málta partjainál. A városba érkezve egy igazi mesebeli helyre csöppenünk, mivel az egész bűbájos, középkori várost átitatja a történelem. A hatalmas, ősi erődfalak egy igazán gyönyörű világot rejtenek, ahol autómentes sétányok és csodás, régi homokkőépületek vannak. A város szűk utcáit az egykori nemesi családok palotái szegélyezik, a város látképét pedig a masszív városfal, és a vallettai katedrális párja, a Szent Pál katedrális uralja, egy fényűző, barokk épület, melyet a máltai építész, Lorenzo Gafa tervezett. A bőségesen díszített szentély jellegzetességei a lenyűgöző kupola, a márványoszlopok, az aranyozott részletek, és a hihetetlen mennyezeti festmények. A katedrális büszkélkedhet egy XII. századi Szűz Mária szentképpel és a híres máltai festő, Mattia Preti felújított művészeti alkotásaival is. A Bástya térhez közel, a Villegaignon Street – en van a Palazzo Santa Sofia, ami Mdina legjobban megőrzött, középkori épülete.

A Palazzo Villhena egy lenyűgöző emlékmű, ami Málta kiváló Természettudományi Múzeumának is otthont ad. A múzeumban kiemelkedő geológiai kiállítási gyűjteményt csodálhatunk meg, csak úgy, mint őskori leleteket, rovarokat és állatokat. A XIII. századi Palazzo Falson egy másik kihagyhatatlan látnivaló Mdina városában, mely egykor egy máltai nemesi családhoz tartozott. A ma már múzeumként üzemelő palota megmaradt eredeti stílusában, ahol kiváló művészeti és antik gyűjteményeket csodálhatunk meg. Mdina közvetlen közelében találjuk Rabat – ot, ahol a kolostorokban és rendházakban még mindig szerzetesek élnek. Ha van időnk, mindenképp keressük fel a Katakombákat, a Római Villát és Szent Pál barlangját. Mivel már elkezdett sötétedni Mdina – ból visszamentünk a szállásunkra. Este focimeccs volt, ezért egy étteremben vacsoráztunk, ahol kivetítőn lehetett nézni a meccset. A legtöbb étterem már teli volt, de találtunk egy angol pub – ot, ahol ettünk egy pizzát (7 euro), tintahalat (8 euro), és megnéztük a meccset. Másnap reggel fél 8h – kor keltünk, hogy kiérjünk fél 10 – re Sliemma – ba, ahonnan a hajónk indult Comino – ba. Captain Morgan cég hajójára volt jegyünk (piros hajó), ami benne volt a bérletünk árában. Jól indult, mert volt zene, korlátlan italfogyasztás (sör és bor), aztán kiderült, hogy teljesen megkerüli Máltát, így négy óra volt eljutni Comino – ig és Gozo – ra nem is ment át, de kaptunk ebédet, egy kis salátát, három szelet különböző felvágottat, kenyeret és egy kis paradicsomos tésztát, meg narancsot. Út közben láttuk a Blue Grotto – t, a Paradise beach – et és Popeye Village – t, távolról. Blue Lagoon – nál kötöttünk ki, ahol két órát kaptunk. A Laguna szép volt, de egy nagyon pici strandon volt rengeteg ember összezsúfolva. A víz átlátszó volt, de nagyon hideg és medúzákkal teli. Mivel Gozo egy karnyújtásnyira volt, és láttunk vízi taxikat, azonnal vettünk is rá jegyet (10 euro / fő oda – vissza). Mi sárga jegyet kaptunk egy vízi sportokat áruló nőtől, majd kiderült, hogy hajók vannak kék jegyre, zöldre, pirosra, és egy kis hajó viszi a sárga jegyeseket, ha marad hely. Jó sokáig nem fértünk fel a hajóra, úgyhogy visszaváltottuk a jegyeket. Utána felmásztunk a hegyre körbe nézni, majd lementünk a mini fehér homokos strandra.  

Comino sziget a Málta szigeteki hármas szigetvilág legkisebb tagja, de az egyik leglátogatottabb. A sziget híres Kék Lagúnájáról (Blue Lagoon), mely egy óriási medence benyomását kelti, mivel a víz hihetetlenül nyugodt. A lagúna általában körbe van kerítve hajókkal, de van egy saját kis strandja is napernyőkkel és bérelhető székekkel, valamint ananászból lehet koktélt venni. Az igazán jó úszók átúszhatnak egészen a barlanghoz és a másik oldalon található kis strandhoz. A Laguna kristálytiszta vizű, így tökéletes a snorkelezéshez. A hajó egy rövidebb úton ment vissza, így 6h fele kötött ki, mikor már mindenki jó részeg volt az ingyen sörtől. Sliemma – ba felpattantunk egy buszra és átmentünk Valetta – ba, ahol sétáltunk egy kicsit, majd hazaindultunk, mert hideg volt (TD 13 – as busz). Máltán nagyon lassú a közlekedés, és minden busz Valetta – ból indul, akárhova akarunk menni 1 – 1,5 óra, hiába van 5 – 10 km – re, viszont a buszok pontosak. Következő nap San Anton felé indultunk, de a buszunk a 2. megállóban már le is robbant, úgyhogy át kellett szállnunk egy másikra, aminek a megállója messze volt. Végül a másik busz 15 perc séta távolságra tett le a San Anton Palace – tól. A palota mellett egy kerti kávézóban megittunk egy narancslevet és ettünk egy canolli – t, utána megnéztük a palota kertjét, ami nem volt túl szép, a bejáratot a palotába viszont nem találtunk. A neten azt írták, hogy ritkán van nyitva a nagyközönség előtt, úgyhogy visszamentünk a buszmegállóba, de a buszunk egy jó ideig nem jött. Mikor megjött a busz, a kikötőbe több, mint másfél órán át ment, viszont a komp pont indult Gozo – ba, így el tudtunk vele menni. Oda útra nem kellett jegyet venni, csak a visszaútra, ami 4, 65 euro volt. Az átkelés olyan 20 perc volt. Gozo – ra a hajók Málta északi részéről indulnak, Cirkewwa kikötőjéből, nagyjából óránként. A máltai heti bérlet jó a Gozo – i buszokra, így nem kellett külön jegyet vennünk. Gozo – ban a kikötő környékén láttunk egy homokos strandot, de végül nem mentünk oda. Ezen a szigeten hatalmas harc folyik a buszokért, alig lehet rájuk felférni. A kikötőből a fővárosba visznek a buszok, ami Victoria és onnan lehet tovább menni a sziget többi részére. A buszok óránként közlekednek, és mindegy, hogy hova megyünk, mindig vissza kell menni a fővárosba. Először a fővárosban néztük meg a kilátót és egy templomot kívülről, meg a börtönt, utána busszal elmentünk nyugatra megnézni a 2 generális sziklát és a Blue Hole – t, innen Ta Pinu templomhoz mentünk, de a buszról nem szálltunk le, mert nem volt rá időnk. Következő megálló Ramila Bay volt, ahol egy sárga homokos tengerpartot láttunk, ami a buszmegállóból 15 perc sétára volt. A buszra itt megint egy órát vártunk kóbor kutyák társaságában egy nádas közepén, de innen legalább ment busz a kikötőbe, ahol elkaptuk a 9 órás hajót. 

Máltán 10h – kor indult a buszunk Buggiba – ba, amire szerencsére felfértünk. Gozo nem annyira fejlett, mint Málta, de ezen a szigeten is van egy középkori város, Victoria, egy nyüzsgő tengerparti üdülőhely, Marsalforn és a Máltai szigetek legfontosabb régészeti helye, Ggantija templomromjai, amelyek az egyik legősibb vallási helyszínek a világon, és az UNESCO Világörökség részei. A templomokat i.e. 3600 – 3200 között építették, és a világ egyik legrégebbi vallási építkezései közé tartoznak. Az építmények egyedülállóak, mivel a kődarabokat a legnagyobb precizitással helyezték el, ami arra utal, hogy az ősi goziak rendkívüli mérnöki tudással rendelkeztek. Ha a templomokhoz vezető ösvényeken sétálunk betekintést nyerhetünk Málta ősi vallási és építészeti kultúrájába. A sziget fővárosa, Victoria, más néven Rabat, egy festői város, amely számos látnivalót kínál. A város központjában található a híres Citadella, egy erődített település, amely évszázadok óta a sziget védelmi központja, és ahonnan gyönyörű kilátást nyílik Gozo vidéki tájaira. A Citadella Katedrális és a Római Villa a város más fontos látnivalói közé tartoznak, a Victoria piac pedig egy ideális hely a helyi kézműves termékek és ételek megvásárlására. Gozo a híres Azúr ablak miatt is nevezetes, amely 2017 március 8 – án a természetes erózió és a viharos tenger hatására összeomlott. A közelben található Dwejra Bay és a tengerparti táj még mindig csodálatos, és az itt lévő sziklák, barlangok és kristálytiszta víz remek helyszínt biztosítanak a búvárkodáshoz és a hajókirándulásokhoz. A Ramla Bay Gozo egyik legszebb és legismertebb strandja, amely híres aranyszínű homokjáról és tiszta vízéről. A strand közelében található a Calypso barlang, amely a görög mitológia szerint Odüsszeusz tartózkodási helye volt. 

A Xlendi Bay egy bájos halászfalu Gozo déli partján, Mgarr ix – Xini pedig egy eldugott öböl. A Ta' Pinu Basilika, a sziget egyik legismertebb vallási helye, Rabat mellett található, és Málta egyik legfontosabb vallási zarándokhelye. Az impozáns templom csodálatos építészeti stílust képvisel, és belső terét gyönyörű mozaikok és festmények díszítik. Gozo híres természetvédelmi területeiről és túraútvonalairól, amelyek remek lehetőséget kínálnak a sziget felfedezésére. A túrák során megcsodálhatjuk a Fungus Rock – ot, a Ta' Cenc sziklákat és a Dingli sziklákat, miközben a sziget nyugodt, vidéki táját élvezhetjük. A sziget nagy része dimbes – dombos, apró falvakkal borítva, a domboldalak pedig egyenesen levezetnek a védett strandokhoz és régi halászfalvakhoz. Következő nap reggel elmentünk egy reggelire a Michele’s – be, ahol ittam egy meleg barackos teát és ettem egy sonkás sajtos melegszendvicset salátával, amit nem tudtam, hogy adnak hozzá, de az english breakfast – et is kipróbáltuk. Utána busszal elmentünk Popeye village – ba, ahova olyan egy óra volt az út, mely Málta egyik legszórakoztatóbb helyszíne, amely az 1980 – as években készült film, a Popeye díszleteként szolgált. Ma egy tematikus park, ahol meglátogathatjuk a híres karaktereket és felfedezhetjük a szórakoztató attrakciókat. A belépő 15 euro volt, de mindent lehetett látni az útról, úgyhogy csak akkor érdemes bemenni, ha szeretnénk kipróbálni az ottani éttermeket, és részt venni az attrakciókon. A parkban 20 faépületet láthatunk, találkozhatunk Popeye – el, a kabinjával, felkereshetjük a postát, a pékséget, a tűzoltóságot, és más épületeket, valamint egy remek strandot és egy szuvenír boltot. A visszafele busz fél óra után jött, és 3 megálló után le is szálltunk róla, viszont a csatlakozásra 10 perc helyett egy órát kellett várni, majd pont előttünk volt egy kisebb koccanás, így meg kellett várni még kijönnek a rendőrök és lefotózzák. A busz nem tudott elmenni a járdán, így itt is vártunk egy jó fél órát. Olyan 4h – ra értünk be Valetta – ba, ahol ettünk a Mc Donald’s – ban, majd a Barakka kertben ittunk egy sört, utána sétáltunk, majd megint egy sör és Ice Tea a nagy tér mellett, utána megint séta, fagyi (sajttorta – 2 euro), és találtunk egy food market – et, ahol olcsón lehetett nyulat enni, ami a helyi specialitás, de kellett rá várni egy órát, úgyhogy addig sétáltunk, majd mikor visszamentünk még mindig kellett várni, így kaptunk egy sprite – ot, meg krumplit. Végül 10h – ra fejeztük be az evést, amikor már zárt a market. A nyúl mellé sok féle köretet adtak (rizs, krumpli, saláta, párolt zöldség), csak minden csípett, de jó nagy adag volt 13 euroért. 

Ami az ételeket illeti, a máltai konyhára hatást gyakoroltak az angol, a szicíliai, az észak – afrikai és a spanyol hódítók. Az egyik legfinomabb leveles tésztából készült falatka a pastizzi, ami lehet sós vagy édes, általában ricotta – val töltik, és isteni íze van. Fontos még tudni, hogy a máltaiak nemzeti eledele a nyúlpörkölt, mely szintén nagyon finom. A piacról rohantunk a buszhoz, ami 22h15 – kor indult, és pont elkaptuk, mert eddig minden busz az A terminálból ment, de ez most a B – ről, ráadásul a legvégétől, de pont sikerült felugrani rá, így egy óra alatt haza is értünk. A déli tengerparton találhatóak a félelmetes Dingli – sziklák, melyek több, mint 200 méter magasból „esnek” bele a tengerbe, és ahonnan pár öböllel keletebbre fekszenek a búvárok kedvenc merülő helyei, Ghar Lapsi, és a Kék Barlang, mely a mitológia szerint a szirének otthona volt, akik szépségükkel kapták el a hajósokat. Ma a tengerparti táj és a mészkő barlangok színtiszta nyugalmat sugároznak, valamint a víz gyönyörű kék színben pompázik a napsütésben. Egy apró domb tetején kápolnát találunk, amit Szent Mária Magdolna tiszteletére építettek, de nincs nyitva a nyilvánosság számára. Ha Máltán járunk, mindenképp nézzük meg a megalitikus templomokat, melyek az i. e. 3600 és i. e. 2500 közötti időszakból származnak. A Tarxien templomok a legnagyobb és legjobb állapotban megőrzött őskori kultusz helyek Máltán, melyek négy megalitikus épületből állnak. Az 5400 négyzetméteres területet 1914 – ben tárták fel. A templomok bemutatják Málta rejtélyes őskori kultúráját a Kr.e. 3600 és 2500 közötti úgy nevezett „Templom időszakot”. Az itt talált kőből készült domborművek és szobrok kiváló másolatait tekinthetjük meg a helyszínen, míg az eredetieket Valletta városában található Nemzeti Régészeti Múzeumban állították ki. A négy határos templom kőfalait meglepően bonyolult spirális mintákkal és állat figurákkal díszítették, amelyek más máltai kultusz helyeken is megtalálhatóak. A legdíszítettebb a Déli Templom, amelyikben a legnagyobb műgyűjtemény található. Fő dekor elemei a spirális dizájn és az állatos domborművek, kecskék, disznók, bikák, és egy kos. A Déli Templomban a régészek megdöbbentek mikor egy egyedülálló szobor maradványait találták, ami egy termékenységi istennőt ábrázolt erős lábakkal, kicsi, csinos lábfejekkel, és rakott szoknyával. A Keleti Templom erős, szépen vágott lemezekből készült, felismerhető orákulum lyukakkal. A technikailag fejlett, íves tetőszerkezetű Középső Templom egy hat szentélyes tervezetre épült.

A Tarxien Templomok régészeti területe egy könnyed sétányira van a Hal Saflieni Hypogeum – tól, mely egy föld alatti sírtemplom és egy katakomba komplexum, melyeket sziklákból faragtak ki, csak úgy, mint a kőszerszámokat. Az összekapcsolt kamrákhoz átjárók és lépcsők is tartoznak három szinten, ahol az ősemberek vallási temetéseket és jóslásokat végeztek. A legmélyebb szinten található a „Szentek Szentjeként” ismert szoba, mely leginkább azért nevezetes, mert néhány része egészen a Kr.e. 4000 – es évekig nyúlik vissza. A gyönyörű faragások és vörös okker színű festmények csodás állapotban maradtak fent. A hely legérdekesebb aspektusa, hogy egy olyan ősi kulturális hagyományt mutat be, ami már nem létezik, és ami rejtély maradt a régészek és tudósok számára. A területre csak előre megbeszélt idegenvezetéssel lehet belépni, és óránként csak 10 látogatót fogad. Néhány leletet, amelyeket a Hal Saflieni Hypogeum sírtemplomban találtak, ma már a Nemzeti Régészeti Múzeumban tekinthetünk meg Valletta városában, mint például a madarak kőfiguráit, és az Alvó Hölgyet, ami egy kanapén fekvő nőt ábrázoló őskori szobor. Az UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő őskori Hagar Qim Málta déli partján, egy sziklás fennsíkról néz le a Földközi tengerre és Filfla szigetére. A templomokat i.e. 3600 – 3200 körül építették, és az ókori máltai istenek imádatának szentelték. Az őskori helyet egy földhalom borította egészen 1839 – ig, és a mai napig kutatások központjában állnak.

A Hagar Qim egykori építői a három kamrát nem szimmetrikusan rendezték el, hanem a kamrákat és a szentélyeket összekötötték, de nem egy egységes terv szerint, mind a három kamra egyedi istentiszteleti helyként funkcionált. Innen származik a híres Máltai Vénusz szobor is, amit a Valletta városában található Régészeti Múzeum őriz. A legnagyobb megalit több, mint hét méter hosszú, a súlya pedig körülbelül 20 tonna. A helyszínen talált, bowling golyó méretű köveket arra használták, hogy ezeket a hatalmas megalitokat a helyükre szállítsák. Mnajdra régészeti lelőhely Málta déli partján, egy elszigetelt, kissé barátságtalan részen fekszik, ahonnan lenyűgöző a kilátás a tengerre. A terület három épületből áll közös előkerttel, és régebben lehetséges, hogy egy nagyobb komplexum részei voltak. A Déli Templom a legrégebbi épület, egészen a Kr.e. 3600 – 3200 – as évekig nyúlik vissza, a másik két templom Kr.e. 3150 és 2200 között épült. A Mnajdra templomok legfeltűnőbb érdekessége a Déli Templomban található Napforduló és Napéjegyenlőség ajtó, melyek bal oldalán egy díszített ajtó vezet egy kis szobába. A hegyekkel és lejtős dombokkal körbezárt Golden Bay Málta északnyugati részén, a sziget egyik legszebb strandja homokos partjával.  

Málta többi strandjával ellentétben, a Golden Bay Beach messze van az utcai forgalomtól, így itt igazán élvezhetjük a nyugodt, pihentető, tengerparti nyaralásunkat. A puha, aranyhomokos strand egy széles partvonalon húzódik végig, ahol a tiszta víz elég nyugodt ahhoz, hogy bátran úszhassunk benne. Azoknak a kirándulóknak, akik autóval fedezik fel a környéket, mindenképp megéri elkocsikázni a Golden Bay strandjától két kilométerre található, sértetlen Ghajn Tuffieha öbölhöz. A sziklákkal és lejtős domboldalakkal körülvett strandra egy 200 fokos lépcsőn keresztül juthatunk le, ami olyan, mintha el lenne különítve a természetben, a napernyőkön, székeken, nyilvános WC – ken és báron kívül semmi sincs, ami egy kicsit is megrontaná a gyönyörű öblöt. Málta egyik legjobb strandjának tartják, nem hiába kedvelik a helyiek, akik egy kis csendes, nyugodt környezetre vágynak. Ghajn Tuffieha öböltől tovább haladva, hét kilométerrel messzebb találjuk a meredek mészkősziklákkal körülvett Gnejna öblöt. A narancssárga homokos gyönyörű strandhoz, meredek lépcsőkön át vezet az út, mely népszerű az úszók és könnyűbúvárok körében.

Északnyugat Málta látványos vidékein található Mellieha, a sziget legnépszerűbb tengerparti úti célja. A strand egy forgalmas út mellett fekszik, de itt van a Máltai szigetek legnagyobb homokos strandja a maga 1.5 kilométeres finom, fehér homokos partjával, és az öböl vize annyira sekély, hogy a parttól egész messze is még a saját lábunkon állhatunk a tengerben. Mellieha egyébként egy festői szépségű falu egy sziklás domb tetején, a pásztori vidék, szőlővel borított dombok, és apró farmok felett magasodik. Ugyan a falut 1436 – ban alapították, a legtöbb része igen modern a rengeteg, turistákat váró hotelével. A Győzedelmes Miasszonyunk plébániatemploma egy gyönyörű, XIX. századi, barokk stílusú épület a falu legmagasabb pontján. A templom büszkélkedhet a Győzedelmes Miasszonyunk szentképével, melyet az egész falun keresztül visznek minden év augusztus 30. napján, a Mellieha Falu Ünnepén. Ilyenkor hagyományos, menetelő zenekarok műsorával, és tűzijátékkal ünnepel az egész falu. A térre vezető lépcsőkkel szemben található egy misztikus barlang szentély, melyet Szűz Máriának szenteltek, és a barlangon keresztül végig folyó, földalatti forrásról úgy gondolják, hogy csodálatos gyógyító erővel bír. Utolsó nap mentünk egy kört Buggiba nyaralós részén, ahol voltak éttermek, sétálóutca és mint kiderült strand is. Vettünk egy Málta könyvet (6, 90 euro – Valetta – ban – 7,99 – 5, 99 volt az ár), majd visszamentünk a szállásra a cuccainkért, és mentük ki a reptérre. St. Julian’s és Bugibba között található a Splash and Fun élménypark, és a Mediterraneo Marine Park (delfinárium). Mivel Máltán baloldali a közlekedés, nem érdemes kocsit bérelni.