Japán

Japánban ha valaki találkozik egy ismerősével, azonnal meghajol előtte. Valahol olvastam, hogy nem mindegy milyen szögben hajlunk meg a másik előtt, mert annak is vannak szabályai. Ami a metrót illeti, a reggeli és a késő délutáni csúcsidőben hömpölygő sötét öltönyös tömeget, fehér kesztyűs "tömőemberek" paszírozzák a kocsikba, akik nélkül aligha lehetne tartani a másodpercre pontos japán vasutak menetrendjét. Ha metró jegyet szeretnénk venni, akkor nekünk kell kiszámolni, hogy mennyi lesz a jegy ára, de szerencsére minden megállóban ki van téve egy táblázat, ami segít. A japánoknak van egy furcsa játékuk, amit pachinkonak hívnak. Ez egy flipper-szerű játék, de pénzt nem lehet vele nyerni, csak még több golyót, amikért tokeneket vagy ajándéktárgyakat adnak, amiket egy szomszédos épületben kis jutalék ellenében pénzre lehet váltani. Ha belépünk egy ilyen terembe fülsiketítő a hangzavar, villognak a fények, és sűrű a cigaretta füst. Egy játékgép előtt kell ülni, amibe golyókat kell dobálni, amik a gép alján kiesnek. A másik furcsaság, hogy sok étteremnél ki van téve a menü műanyagból, ami alapján lehet választani, egy automatába bedobni a kiválasztott étel árát, majd a büfében megenni vagy hazavinni. Általában forró levest szolgálnak fel szinte mindenhol, a tészta vastagságát, és a benne levő húst, illetve a zöldséget lehet variálni. Japánban egyébként az elfogadás és a megbecsülés jele a leves hangos szürcsölése. A japán zebrák se a megszokottak, ugyanis minden irányba át lehet menni rajtuk, úgy vannak felfestve, hogy akár keresztbe is mehetünk. Ami a japán WC-ket illeti, mindennel fel vannak szerelve, automatikus fedél felnyitó, zene, csobogás, ülőkemelegítő, szagelszívó, illatosítás, bidé … Általában annyi gomb van rajtunk, hogy a lehúzó gombot meg se lehet találni. Japánban a helyhiány miatt elterjedtek a kapszula hotelek, amikor is egy nagyjából 2 m-es cső a szobánk, illetve volt olyan szállásunk, ahol tatami ágyat kaptunk, ami gyakorlatilag egy gyékény volt a földön. A kisebb szállodák fürdőszobáiba csak az ott kitett papucsban lehetett bemenni, és az egyik helyen a zuhany kabin a földbe volt betéve, mint egy mini uszoda, ahova létrán kellett lemenni.

Kína

Kínában sok furcsasággal találkoztunk. Az egyik fura dolog az volt, hogy a gyerekek nadrágja ki van vágva a lábuk között, ami arra szolgál, hogy bármikor le tudjanak ülni az út szélére pisilni, vagy kakilni, levetkőzés nélkül. Az országban az is elterjedt szokás, hogy este pizsamában közlekednek, a parkokban táncolnak, tornáznak, illetve a metrón meridián tornát végeznek. Akik kis boltot üzemeltetnek, zárás után a boltban felállítják függőágyaikat, és ott alszanak, de nemcsak boltokban, hanem hotelek recepcióin is találkoztunk ilyennel, amikor Hongkongban a recepciós pult felett aludt egy függő ágyon a recepciós. Az éttermek a turisták dolgát megkönnyítik azzal, hogy mindenhol kitesznek műanyag táblákat az ételekről, és nekünk csak rá kell mutatni, hogy mit szeretnénk, de igazából mindenhol egy hatalmas tál levest kaptunk, függetlenül attól, hogy mit rendeltünk. Az éttermekben gyakran jönnek angolul beszélő kínaiak a turistákhoz felajánlva, hogy elkísérnek a városba, hogy egy kicsit gyakorolják a nyelvet, illetve abban reménykednek, hogy viszonzásul meghívjuk őket drága éttermekbe. Kínában még egy számunkra fura szokással találkoztunk, miszerint nem szabad a gyerekek fejét megérinteni, mert az balszerencsét hoz, mivel a fejben lakozik a szellem.

Bali

Balin láttam először Mc Donald’s-ban rizsburgert, ami gyakorlatilag olyan, mint a hamburger, csak zsömle helyett rizs közé teszik a húst, és a salátát. Egy másik furcsa dolog a szigeten, hogy pénzt kérnek azért, ha valakinek megnézzük a házát.

Thaiföld

Thaiföldön a legfurcsább szokás, hogy zacskóba adják az italokat, amikre egy gumit tesznek, és beleszúrnak egy szívószálat. Az úszópiacok (Floating Market) se mindennapi látványosságok, amikor is a folyókon közlekedő árusok kínálják portékáikat. Az ételek, legyen az leves vagy édesség, a folyók vizén csurdogáló csónakokban készülnek. Az úszó piacok nem a legolcsóbbak, de a hangulata miatt érdemes egyre ellátogatni.

Kambodzsa

Kambodzsában a cipőket már jó előre le kell venni a bejáratok előtt, még a szállodákban is. Ha ezt nem tesszük meg, ugyan úgy ránk szólnak, mint Japánban. A piacon a húsokat nem takarják le, így telis tele vannak bogarakkal, illetve szinte mindenhol lehet kapni grillezett, és szárított bogarakat, ha nassolni szeretnénk valamit. Az országban minimum egy éjszakát el kell tölteni. Ezt a szabályozást azért vezették be, hogy bevételt teremtsenek a kambodzsaiaknak, akik fel szeretnék újra építeni az országukat. A reptereken van belépő vízum, amit ott helyben intéznek, és kilépő vízum is, amit készpénzben kell fizetni az ország elhagyásakor.

Szingapúr

Szingapúrban sok mindent büntetnek. Például több mint két évtizede betiltották a rágózást, hogy megóvják az utcák tisztaságát, illetve ha véletlenül szemetelünk, akkor bírságot kell fizetni. Ami a buszmegállókat illeti, bevásárlóközpontok mélygarázsaiban alakították ki, így sokszor nem találtuk meg. Jegyet nem kell előre venni a buszokra, a sofőr melletti kis dobozba kell bedobni a pontos összeget.

India

Indiában megszokott, hogy a férfiak kézen fogva járnak. Ez egyáltalán nem azt jelzi, hogy szerelmi viszonyban állnak egymással, egyszerűen csak a barátság jele. Indiában ha meg szeretnénk nézni egy látnivalók, már a bejáratnál le kell venni a cipőt, és elveszik a fényképező gépeket, telefonokat, és kamerákat. Ha nagyon szeretnénk képeket készíteni, akkor néhány helyen megengedik, hogy külön vegyünk jegyet a fotózáshoz. Ami a cipőket illeti, olyan hatalmas kupacok vannak az emlékművek előtt, hogy igazi kihívás megtalálni a sajátunkat. Az indiaiak nem szeretnek WC-t használni, így elég kevés van belőlük, de ha véletlenül találunk egyet, akkor abban biztosak lehetünk, hogy nem lesz kitéve WC papír, hanem egy vödör víz fog várni, mivel ők nem használnak papírt. A közlekedés is elég kaotikus, össze-vissza megy mindenki, egy úton kamionosok, gyalogosok, tehenek, biciklisek, tuk-tuk-osok, és autók is közlekednek.

Hongkong

Hongkongban tilos a cigarettázás, ez fel is van festve az utakra. Ha valakit elkapnak cigarettázás közben, akkor büntetést kell fizetni.

Ázsia

A távol-keleti népek gusztustalannak tartják a zsebkendő használatát, mert nem értik, hogy valaki hogyan képes az orrából származó váladékot a zsebében hordani. A zsebkendőhasználat helyett ők inkább a szipogást támogatják. Több ázsiai országban találkoztunk a durián nevű gyümölccsel, ami a világ legbüdösebb gyümölcse. Ha valaki felvág egy ilyen gyümölcsöt, akkor az egész kerületben lehet érezni a szagát. Egy jól megtermett durián 30 cm hosszú és 15 cm átmérőjű is lehet, súlya pedig 1-6 kg. A héja vastag, kemény és tüskés, a húsa pedig sárgás. A bűzös, rothadó szaga ellenére, az íze nem olyan durva, de nem ez a legfinomabb gyümölcs a világon.

Egyesült Arab Emírségek

Dubaiban szinte minden bevásárlóközpontban ki volt téve, hogy tilos kézen fogva menni, ölelkezni, és puszit adni a másiknak, ugyanis ha valaki a nyílt utcán csókolózik, vagy akár kézen fogva sétál, az bizony komoly szankcióra számíthat. Egy brit párt azért tartóztattak le Dubaiban, mert egy étteremben puszit adtak egymásnak. Ami az öltözködést illeti, érdemes olyan ruhát viselni, ami elfedi az egész testet, mert abból is probléma lehet. Néhány Emírségben a strandok el vannak választva paravánnal, külön strand van a nőknek, a férfiaknak, és a családoknak. Az autók rendszáma is érdekes, ugyanis minél rövidebb, annál közelebbi kapcsolatban áll az illető az emír családjával. A közbiztonság viszont kitűnő, ha valakit lopáson kapnak, 24 órája van elhagyni az országot, és soha többet nem teheti be a lábát az Emírségbe.

Új-Zéland

Új-Zélandon szinte mindenkinek van tetoválása, de nemcsak a testén, hanem az arcán is. Ami az öltözködést illeti, bevett szokás, hogy egy elegáns ruhához papucsot viselnek, vagy mezítláb sétálnak az utcán. A szupermarketekben nem lehet alkoholt venni, erre külön kis boltokat hoztak létre, de a megvásárolt italt se lehet akárhol elfogyasztani. Az utcákon tilos inni, és a szállodákban is. Az igazi új-zélandi őslakosok a Hongi-val üdvözlik egymást, ami az orr és a homlok összeérintése. 

Mexikó

Mexikóban, ha péksüteményt szeretnénk venni egy boltban, akkor egy kis tálcára kell kitenni egy fogóval, majd elvinni a csomagoló emberhez, aki kesztyűben átveszi a sütiket, egyesével becsomagolja papírba, majd leméri, és beárazza. Ami a Halottak Napját illeti, Mexikóban ez egy boldog ünnep, minden fel van díszítve, és a halottak kedvenc ételeit készítik el, amiből nekik is kitesznek a sírok mellé. Sokszor látni ilyenkor voladores bemutatót, amikor 5 volador 30 m magasra, egy pózna tetejére másznak fel, majd az egyik volador nádsípot fújva dobol, míg a többiek leereszkednek a lábukra kötött kötélen. Az oszlop a föld és az alvilág kapcsolatát jelképezi, a voladores-ek pedig összesen 52 kört tesznek meg, ami a közép amerikai 52 évből álló naptárkörnek felel meg. A reptereken is találkoztunk érdekes szabályokkal, miszerint nem engednek elemeket bevinni az országba, csak annyi elem lehet nálunk, amennyi belefér a gépeinkbe.

Hawaii

Hawaiin van egy furcsa étel, a poi, amit egy helyi növényből, a taro-ból készítenek. Ez egy lila színű ragacsos szósz, aminek az íze és állaga szerintem leginkább a ragasztóra hasonlít. A hagyományos polinéz konyha egyik különlegessége a kalua- sertés, amit speciális módon az 'imu-ban', azaz egy földbe fúrt gödörben hosszú órákon át, szép lassan sütnek készre. Ami a lakásokat illeti, sokan mobilházakban laknak, és a mosógépet, illetve szárítógépet a ház elé, a bejárat mellé teszik, a ruhákat pedig az utcán szárítják.

Spanyolország

Spanyolországban van egy érdekes szokás a bisztrókban, ami szerint ha ízlett az étel, akkor csak le kell dobni az elhasznált szalvétánkat a földre, ezzel jelezve az elégedettségünket.