Narbonne több, mint 2000 éves múltra tekint vissza, i.e. 118 – ban alapították Narbo Martius néven, mint Gallia első római kolóniáját. Stratégiai helyzetének köszönhetően gyorsan virágzó kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött. A híres Via Domitia, az első római út Gallia területén, Narbonne – on haladt keresztül – ennek egy darabja ma is megtekinthető a város központjában, üveglap alatt. A középkorban Narbonne tovább erősödött, mint vallási központ, érseki székhely lett, és fontos szerepet játszott a térség politikai és szellemi életében is. A XIV. században kezdetét vette a város legnagyobb építkezése, a monumentális katedrális építése. Narbonne legismertebb nevezetessége kétségkívül a Cathédrale Saint – Just – et – Saint – Pasteur, amely lenyűgöző méretével és gótikus részletgazdagságával méltán sorolható a francia gótikus építészet legnagyobb teljesítményei közé. Az építkezés 1272 – ben kezdődött, a cél pedig az volt, hogy egy nagyszabású katedrálist emeljenek a város szívében – a párizsi Notre – Dame – hoz vagy az amiens – i katedrálishoz hasonlóan. A katedrális ambiciózus tervét azonban soha nem fejezték be. Az eredeti elképzelés szerint a főhajóhoz csatlakozott volna egy hatalmas kereszthajó és torony is, de ezek végül sohasem épültek meg. Ennek több oka is volt, például a XIV. századi járványok és pestisjárvány megállították az építkezéseket, és a város falait nem lehetett lebontani, hogy a tervezett méreteket megvalósítsák, Narbonne ugyanis ekkor még erődített város volt, pénzügyi nehézségek és politikai instabilitás is hátráltatta a folytatást, így a ma látható katedrális csak a szentélyt és a kórust tartalmazza, de ezek is olyan lenyűgözőek, hogy a látogatók szinte elfelejtik, hogy az épület „félkész”. A katedrális a francia gótika minden jegyét magán viseli, merészen magasba törő boltívek, rózsaablakok, gyönyörű kőfaragások és részletgazdag díszítések jellemzik. A szentély boltozata 41 méter magas, ami az egyik legmagasabb Franciaországban. A színes üvegablakok XIV. – XV. századiak, és bibliai jeleneteket, valamint szenteket ábrázolnak. A kórusban található faragott kóruspadsor (stalles) a XIV. századból származik, elképesztően részletgazdag. A katedrálishoz tartozik a középkori érseki palota is, amely ma múzeumként működik. A katedrálishoz szorosan kapcsolódik az Archbishops’ Palace (Palais des Archevêques), amely Narbonne egykori vallási és politikai központja volt. Ma három múzeumnak ad otthont, a Művészeti Múzeumnak (Musée d'Art), ahol flamand és olasz mesterek művei is megtalálhatóak, a Történeti és Régészeti Múzeumnak (Musée Archéologique), amely római mozaikokat, szobrokat és tárgyakat mutat be, és a Horreum Romain – nek, ami egy föld alatti római raktárhálózat, és a város egyik legkülönlegesebb látványossága.