Párizsból néhány óra alatt el lehet jutni a Loire menti kastélyokhoz. Az út autóval nagyjából két és fél óra. A kastélyok lenyűgöző látványt nyújtanak, de a történelem is megelevenedik, hiszen a Napkirály, Leonardo da Vinci, Medici Katalin, Rousseau, Jeanne d’Arc lábnyomában járhatunk. Sully-sur-Loire-tól egészen Nantes-ig összesen 19  kastélyt láthatunk. Az első kastély Párizs felől közelítve a Blois királyi kastély, mely a Loire menti kastélyok történelmébe és művészetébe nyújt betekintést. Ez a kastély 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt, mely feleleveníti a Reneszánsz udvar hatalmát és hétköznapi életét, bútoraival és díszes berendezéseivel. 35000 darabos gyűjteményének egy részét a királyi apartmanokban láthatjuk. Következő kastély az Orleans közeli Chambord reneszánsz kastély, mely a legnagyobb. I. Ferenc építtette, de hogy ki volt a tervező, azt máig nem tudni. A szóba jöhető nevek között Leonardo da Vinci is szerepel, mivel a kastély egyik fő látványosságát jelentő csigalépcsőt ő tervezte. A termek mennyezetén gyakran feltűnő szalamandra I. Ferenc jelképe, aki csak vadászpihenői alkalmával látogatott a kastélyba. Az óriási termek és a nagy belmagasság nem volt praktikus fűtés szempontjából, és a közelben sem volt település, ahonnan az élelemről gondoskodni tudtak volna. A kastély teljesen bútorozatlan volt, ezért minden élelmet és berendezési tárgyat a vadászatok alkalmával magukkal hozattak. Nem messze innen található Cheverny.  A Cheverny kastély berendezése, mértani pontossággal megtervezett parkja, és trófeagyűjteménye lebilincselő látványt nyújt. A klasszicista szimmetria mintaképe, ezért a belga Herge is ezt a kastélyt vette mintául Tintin képregényekhez. Kicsit messzebb található Amboise. Az Amboise-i kastély történetét három tragikus esemény kísérte végig. A kastély a XV. században került királyi tulajdonba, és VIII. Károly alakíttatta át olasz minta szerint reneszánsz stílusban. A felavatáskor a király éppen a mulatságra indult, amikor homlokát beverte a szemöldökfába, kómába esett és még aznap meghalt. Itt élt I. Ferenc is, aki udvarába hívta Leonardo da Vincit, aki magával hozta három festményét, köztük a Mona Lisát, és végül itt halt meg. A XVI. században protestáns nemesek akarták elrabolni az uralkodót, II. Ferencet, aki Amboise kastélyába menekült. Miután az összeesküvés lelepleződött, a katolikusok 1200 protestánst mészároltak le, és a holttestek egy részét közszemlére tették a kastély erkélyén. Ezután már nem laktak királyok Amboise-ban, de a kastély termei  a mai napig tele vannak értékes bútorgyűjteményekkel, méregdrága díszekkel, de a legfontosabb helyisége mégis a Szent Hubertus kápolnája, ahol örök nyugalomba helyezték az életének utolsó idejét itt töltő Leonardo Da Vincit. Clos-Lucé-i kastély 300 m-re található az Amboise-i királyi kastélytól. A kastély 1490 óta királyi székhely, itt telepedett le Leonardo da Vinci, I. Ferenc király invitálásának eleget téve. A mester igen aktív volt, Clos Lucé-i műhelye is erről tanúskodik, ahogy azt ebben az időben készült számos vázlata és rajza is mutatja. A Cher folyóra épült Hat hölgy kastélya Chenonceau-ban áll. Catherine Briconnet, egy gazdag arisztokrata feleség építtette a folyó egy apró szigetére, majd II. Henrik királyi kegyencnője és a kastély új úrnője a folyó felett hidat építtetett a kastélyhoz, és csodás kertet alakíttatott ki a bejárat előtt. Medici Katalin, a harmadik tulaj, a híd fölé felhúzatott egy kétszintes épületet, és mivel nem tetszett neki elődje kertje, a másik oldalon saját kertet alakított ki. Utána jött III. Henrik özvegye, aki élete végéig itt gyászolta férjét, és feketébe öltöztette a kastélyt, még a bútorok huzatait is lecserélte, és lakosztályában a mennyezetet is feketére festette. A kastély történetében az ötödik hölgy, Madame Dupin uralma alatt, a kastély a kultúra szigetévé változott, a kor szinte minden jelentős művésze és írója megfordult itt. Madame Rousseau-t fogadta fia mellé nevelőnek, aki itt írta meg híres művét, az Émile-t. Dupin asszonyt olyannyira szerette a környék, hogy a forradalom idején sem neki, sem a kastélynak nem esett bántódása. Az utolsó női tulaj, Madame Pelouze már a XIX. században vette meg az akkorra meglehetősen elhanyagolt épületet, és hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára, amit a kor divatjának megfelelően végeztek el. A későbbi tulajdonosok nem kis erőfeszítése árán sikerült visszaállítani az eredeti állapotot. Sokak szerint ez a legszebb a Loire menti kastélyok közül, köszönhetően a víz feletti gyönyörű boltíveknek, meseszép parkjának, valamint gobelin gyűjteményének. Az épület XVI. századi bútorokkal is büszkélkedhet, mégis a legfelejthetetlenebb élményt a kertjei adják.

Versailles lenyűgöző szépségű kastélyáról és az azt övező fantasztikus parkjáról, és kertjeiről nevezetes. XIV. Lajos építette a világ legszebbjének tartott királyi palotát 1664-től szakaszosan, egy régi vadászház alapjaira, ahol 1682-1789 Franciaország királyai laktak. A francia forradalom után hozták helyre a kastélyt, 1837-től múzeumként működik, de még mindig van politikai funkciója is. Nem mindegyik terem látogatható, de Versailles egyik legszebb része a tükörterem (Galerie des Glaces) igen. A 73 m hosszú, 10,6 m széles és 12,8  m magas tükörteremben, 17 ablakával szemben ugyanannyi tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik, ahol láthatjuk a Kis- és a Nagy-Trianont, melyek közül az utóbbiban írták alá 1920. június 4.-én a békeszerződést. E mellett a parkban számos kilátó és sétány található, valamint egy önálló csatornarendszer, a Grand Canal, amelyet Kis Velencének is hívnak.

A monacói Hercegi Palotánál minden nap 11:55-kor van őrségváltás. A Hercegi Palota (Palais du Prince), mely építése 1215-ben kezdődött, Monaco mindenkori hercegének, jelenleg II. Albert hercegnek és családjának az otthona. Az eredetileg erődítményként szolgáló palota egy hatalmas komplexum fő udvarral, több toronnyal és épülettel, szalonokkal, illetve kápolnával. A palota közelében van néhány kisebb múzeum is, például a Hadtörténeti Múzeum, Rainier király régi autó kollekcióját őrző múzeum, illetve a Baba Múzeum. A monaco-i Katedrális, mely 1875-ben épült neoromán stílusban, több korábbi monacói herceg sírhelye.

A Windsor-i kastély októbertől márciusig látogatható. Ez a világ legnagyobb kastélya, és Anglia legrégebbije, története pedig Hódító Vilmosig nyúlik vissza. A Buckingham Palota, és az edinburgh-i Holyrood Palota mellett, a Windsori kastély is az angol királyi család hivatalos rezidenciája. Ha a kastély nyitva van, akkor IV. György magánlakosztálya látogatható, amely az egyik leggazdagabban díszített része a kastélynak. Az állami lakosztályokat a királyi műkincs-gyűjtemény kincsei díszítik, köztük Rembrandt, Rubens, Canaletto, Gainsborough festményei, Sir Anthony van Dyck híres hármas portréja I. Györgyről, valamint finom gobelinek, porcelánok, szobrok és páncélok.

A Neuschwanstein-i kastély a XIX. században épült, II. Lajos bajor király építtette Richard Wagner tiszteletére. A különféle építészeti stílusokat ötvöző várkastély fő kapujához meredek út vezet, a külső falak tornyaiba pedig csigalépcsőkön lehet feljutni. A kastély egy kapuházból, az előkelő hölgyek részére épített lakrészből, a király lakhelyéből, egy négyzet alakú toronyból, és a nyugati végén két toronnyal szegélyezett fellegvárból áll. A berendezés és a dekoráció román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket hordoz. II. Lajos úttörőnek számított az elektromosság bevezetésében, az ő kastélyai voltak az elsők, melyek elektromosságot és más, kényelmet szolgáló találmányt használtak, mint például folyóvizet, konyhában hideg és meleg vizet, illetve automatikus öblítésű WC-ket. Elektromos és telefonkábeleket is beépítettek a kastélyba, hogy a királyt tudják tájékoztatni, ha valami történt, illetve egy étel hordó liftet a királynak. A nyilvánosság előtt csak II. Lajos halála után, 1886-ban nyitották meg a kastélyt, mely alapján épült a Disneylandben található Csipkerózsika kastély is. Sajnos fotókat és videókat nem lehet készíteni a kastélyban.

Schönbrunn nemcsak Bécs, de egész Ausztria legismertebb látványossága. A palota 1400 helységből áll, de csak 40 látogatható. A kastély kertje ösvényeivel, virágjaival, fasoraival, rózsakertjeivel és sövénylabirintusaival egyszerűen varázslatos. A 60 m magas dombon álló Gloriette, mely ma kávézóként működik, egykor I. Ferenc József reggeliző szobája volt. 

A Portugáliában található Sintra várat a VIII. század környékén alapítottak. A középkorban mórok és zsidók lakták a várat, de a XIX. században a portugál királyok nyári székhelyévé nemesedett. A mór, a mánuel, a rokokó és a keleti stílusjegyeket viselő Pena Palotában, eredeti állapotában őrizték meg a berendezési tárgyakat és a szobákat, melyek híven tükrözik a királyi családok életét.

A mór stílus legkiemelkedőbb alkotása az 1238-1358 közt épült hatalmas granadai Vörös vár, az Alhambra. A lélegzetállítóan szép épületegyüttes Al Ahmar regnálása idején épült. Erődítménye az Alcazaba, a komplexum legrégebbi része, melynek tornyaiból csodás kilátás nyílik Granada városára. A Generalife volt a szultánok nyári palotája, ahol a buja kertek, a vizek susogása, és a csalogány éneke valóságos paradicsomi atmoszférát idézett. A palotakomplexumba a Puerta de las Granadas kapun lépünk be, a XI. századi Bermeja tornyok mellett, ahol mindjárt három felé is mehetünk. A meredek úton, a Puerta de la Justicia-hoz jutunk, mely egy szép patkó alakú kapu, majd a Puerta del Vino jön, a borkereskedők kapuja feliratokkal és a Naszridák címereivel. Balra a XI. századi Alcazaba erődbe jutunk, ahol a keresztény időkből származó ciszternákat és víztárolókat láthatjuk, jobbra pedig V. Károly kétemeletes reneszánsz palotája emelkedik jón oszlopcsarnokkal, mely emeletén a Tartományi Szépművészeti múzeum kapott helyet. Tovább haladva jutunk a három részből álló Alhambrá-hoz, amely a Mexuár-ból, a királyi közigazgatás székhelyéből, a Cuarto de Comares-ból, mely politikai és reprezentációs célokat szolgált, és a Cuarto de los Leones-ből áll, melyek az uralkodó magánlakrészei. A Mexuár a legrégebbi épület, első terme a Capilla, közepén négy oszloppal és csempedíszítéssel, melyhez az Oratorio csatlakozik, benne a Mekka felé mutató mihrábbal. A belső udvaron szökőkút látható gazdagon díszített homlokzatokkal.Tovább haladva termeket, díszes oszlopfolyosókat, fülkék csipkéit, és berakásait csodálhatjuk meg. A Cuarto de Comares, vagyis a szeráj a Patio-ból nyílik, melynek dísze a Mirtusz-udvar és tómedence, mely vízében tükröződik a portál és a nagy torony képe. Fehér márvány padozatból zöld mirtusz emelkedik ki, a tó vizében narancsfák tükröződnek, körülötte oszlopcsarnokok, gazdag díszítésű fülkék, és csobogó szökőkutak állnak. A Sala de la Barca-ból, az Áldások termébe jutunk, és innen érünk a Torre de Comaras 45 m magas építményébe, ahonnan eljutunk a Patio de los Leones, azaz Oroszlános udvarra, mely a mór királyi rezidenciájának egy része, közepén a híres Oroszlános márvány szökőkúttal, melyet 12 márványoroszlán tart. Innen nem messze találjuk a háremhölgyek lakosztályait, árkádsorokat, csipkés falakat, körben kis pavilonszerű épületekkel. Fátyolszerű csipkedíszek, fehér-kék csempe padozat, és minden pavilonban szökőkút. A déli oldalon, az Abencerrajes terem közepén, vörös márvány szökőkút látható, fölötte pedig sztalaktit mennyezet, tőle keleti irányba a Sala los Reyes 7 terme, bőrre festett királyképekkel. Északi oldalon a Két Nővér termébe jutunk, mely kupolája 5000 különböző kis fülkeszerű mélyedés szoros egységéből áll. Nevét a padlóba épített két teljesen egyforma márványkőről kapta. Innen a Mirador de Daraxa kazettás terembe érkezünk, ahonnan lemehetünk a Ciprus udvarba, a csempedíszítésű fürdőkhöz, ahol a titkok terme van. A díszítőelemek sokasága, a stukkók, az azulejók és a cseppkőboltozatok légies könnyedséget kölcsönöznek az amúgy masszív kapuknak, falaknak és termeknek.  

A Castel Nuovo, vagyis Új vár építését I. Károly szicíliai király rendelte el a XIII. században, amikor a város lett a Nápolyi Királyság fővárosa. A vár, mely helyén korábban ferences rendi kolostor állt, 1279-1282 francia építészek vezetésével épült. Az évszázadok folyamon volt börtön, hivatal, az 1990-es évek óta pedig várostörténeti múzeumként működik. Az épület egyetlen megmaradt Anjou-kori része a várkápolna, melyet a XVI. században reneszánsz stílusban építettek át.

A Palazzo dei Normanni és a Capelle Palatina Palermo Európa legöregebb királyi palotája. A XII. században egy IX. századi arab palotát alakítottak át a normann királyok igényei szerint. Szicília normann uralma alatt a Palazzo volt a királyok palotája, 1947 óta pedig Szicília regionális parlamentjének a székhelye. A földszinten található a Capella Palatina, azaz az udvari kápolna, a palota egyik legszebb része, mely 1132-ben épült egy 1080-as kápolna alapjaira. A belső térben érdemes megnézni a konstantinápolyi művészek által készített mozaikokat, és a római oszlopokat. Jelenleg a palermói parlament ülésezik a palotában, így csak hetente háromszor lehet belülről megnézni. Kedd és szerda a kedvezményes nap, amikor a belépő pár euróval olcsóbb.

Hadrian Mauzóleumát, vagy ismertebb nevén az Angyalvárat, Hadrian, egy római kormányzó építtette mauzóleumként saját maga, és családja számára. A Kr.u. 139-re elkészült temetkezési hely, közel ezer évig erődítményként, majd várként működött, ma pedig múzeum található benne, ahol láthatjuk Hadrian sírját, a pápa dísztermeit, a pincében lévő kínzókamrát, valamint egy remek fegyvergyűjteményt. Az Angyalvár nevét az erődítmény tetején található angyalszoborról kapta. Az várhoz vezető hidat, a Ponte Sant'Angelot, melyet szintén Hadrian építtetett 134-139, sokan Róma legszebb hídjának tartják. A hidat Péter és Pál apostol szobra, valamint 10 angyal díszíti, az angyalok azonban csak a XVII. században kerültek fel a hídra, Bernininek, és tanítványainak köszönhetően.