Az i. e. VI. században jött létre a buddhizmus Indiában, Bodh Gaja városában. Azoknak a körében terjedt el, akik a kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, vagyis Buddha tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddhát megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, és elérjék a nirvána állapotát, illetve kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. Buddha csodás körülmények között született, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett, azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál elkerülhetetlen. E felismerést követően elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében remetének állt. Harmincöt évesen, egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá, hogy a szenvedés a tudatlanságból fakad, melyet meg lehet szüntetni a nemes nyolcrétű ösvény segítségével. Bodh Gaja városában találjuk a Mahábódhi templomot, és a fügefát, ahol Buddha megvilágosodott. Úgy tartják, hogy Buddha a bódhifa alatt ülve, meditálás közben tett szert a képességeire, majd 49 napot csöndben töltött. Utána elutazott Szárnáthba, ahol találkozott korábbi aszkéta gyakorlótársaival, akikkel hat évig gyakorolt. A négy nemes igazság volt Buddha első tanítása, miután megvilágosodott. Buddha először meghatározta, hogy mi a szenvedés, utána megmondta, hogyan jön létre, aztán megállapította, hogy meg lehet szüntetni a szenvedést, végül elmondta a szenvedés megszűnésének okát. A szenvedés az elégedettlenségekből fakad, oka pedig a vágy, és a sóvárgás arra, hogy találjunk egy szilárd pontot, ami örömteli és biztonságos. A szenvedésnek akkor van vége, ha kialszik a vágy, hogy elérjünk egy örökkévaló tökéletes állapotot. A szenvedés megszüntetésének útját, a nemes nyolcrétű ösvénynek nevezik, amely segít, hogy megszabaduljunk a kapzsiságtól, a gyűlölettől, és az érzéki csalódásoktól. Ez három fő részt tartalmaz, az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozunk létre, mely jó következményekkel jár. Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében nyugalmunk és örömünk mélységesebbé válik. Mikor Buddha meghalt elégették, de a csontjai megmaradtak, melyeket a világban szétosztottak, és emlékműveket illetve sztúpákat építettek fölé.

A buddhista világ második csodája Nepálban, Katmanduban található, mely a Baudhanáth sztúpa. A sztúpa tornyán egy festett arcot fedezhetünk fel, ahol láthatunk két szemet, egy orrot, ami egy 1-es számot ábrázol, az egység jelképét, viszont nincs füle az arcnak, mert nem akarja hallani, hogy őt imádják.

A buddhizmus három ékköve:

-           Buddha

-           Sanga – szerzetesek és apácák közössége, mely a legrégebbi aktív spirituális szervezet, aminek bárki lehet a tagja, aki akarja Buddha tanításait tanulni

-           Dharma – Buddha tanításai, mely szerint tégy bármit, ami minden más lény előnyére válik, nem okoz nekik kárt, csakis örömet, beleértve magadat és minden más egyebet. A szív tisztasága, a béke, és az emberi társadalom jóléte a fontos.

A buddhizmus 90 országban terjedt el, és 18 féle különböző irányzatot vett fel.

A buddhista világ harmadik csodája Sri Lankán, Kandy városában áll, mely a Szent Fog Templom, ahol a gyerekek karjaira fehér fonalat kötnek, hogy áldást hozzon, és Buddha ereje velük legyen halálukig. Amit innentől tesznek, az lesz a karmájuk a következő életben. A karma az, amit teszünk, mondunk és gondolunk, az tükrözi, ami a jövőben majd velünk fog történni, és a karma dönti el, hogy mivé születünk újjá. Az ok és okozat szerint, amit csinálunk, azt visszakapjuk. A samsara szó a lét örök körforgását jelenti, vagyis kitörhetünk a halál és az újjászületés köréből. Mi magunk vagyunk felelősek saját életünkért és a megváltásáért, mantrával illetve imával tudjuk bevonzani a pozitív gondolatokat.

A Théraváda buddhizmus Dél-Kelet Ázsiában lelhető fel, melynek az egyik jeles példája a Thaiföldön található, Bangkoki Wat Pho templom. A működő templomban több, mint 10 000 Buddha szobor áll, illetve egy monostor és udvar, ahol kézzel készített lótusz motívumokkal díszített sztúpák vannak. Ebben a templomban található az Arany Fekvő Buddha, mely 43 m hosszú, és 15 m magas. A szobor oroszlán pózban a jobb oldalán fekszik, a jobb kezére támaszkodva. Aranyból készült, mert az arany a hódolat és a gazdagság jele, illetve mosolyog, mert a mosoly a megvilágosodásra utal.

A buddhizmus ötödik csodája az Angkor Wat-i templom együttes, mely a Khmer császár szent palotája volt, aki a hinduizmust részesítette előnyben a buddhizmussal szemben. A templomot a Hindu Visnu Istennek szentelték, amely a fizikai és szellemi univerzum közepét testesíti meg egy misztikus hegyen. Az ötszögletű falak, a többi hegyet, a várárkok pedig a kozmikus óceánt jelképezik, mely egy kapocs az isten és a királyok közt. Az idő folyamán áttértek a buddhizmusra, így Buddhista motívumok is fellelhetőek, és a világ legnagyobb megszentelt tere is itt áll. A buddhizmus oktatását meditáción keresztül végezték. A légzésre koncentráltak, és kizárták a gondolatokat, az érzéseket, a félelmeket, és a dühöt, vagyis nem figyelmek a külvilágra. Buddha abból a felismerésből indult ki tanításai során, hogy a világi jelenségek, amelyek körbevesznek bennünket, átmenetiek. Az ember és a világa egymástól függő alkotórészek összessége, a testi dolgok, az érzések, az észlelések, az elképzelések, az ösztönök és a tudatos cselekedetek kombinációi, amelyek szintén ki vannak téve a változás örökös körforgásának. Az átmeneti kapcsolatok új, minőségileg egyedi jelenségeket alkotnak, majd ezek felbomlása után, a szintén változásnak kitett alkotórészek másfajta kapcsolatokra lépnek.

Hongkongban a Zen ág terjedt el, ahol a buddhizmus hatodik csodája áll. Az ülő Buddha az egyetlen, amely északra néz Peking fele, és Lótusz ülésben ül. A szobor minden egyes része jelent valamit:

• a lótusz, ami képes kiemelkedni a tó piszkos vízéből
• a kerek arc, mely a hold tökéletes alakja
• a kupola alakú fej, mely a bölcsességet jelképezi
• a kéz, ahol a jobb kéz áldást ad, és az egész világot megszabadítja a szenvedéstől
• a mell, ahol egy horog kereszt látható, az univerzum erejét jelképezi. Buddha könyörülete és bölcsessége mindenki számára elérhető
• 6 kisebb bronz szobor veszi körül a hatalmas Ülő Buddha szobrot, akik gyümölcsöt és tömjént kínálnak neki, mely erények szükségesek a megvilágosodáshoz

A szobor a Pho Lin kolostornál található, a hegy tetején. A Zen Buddhizmus szerint minden embernek van értéke, amit Buddha hív életre, és mindannyian tovább fejlődhetünk, ez nemcsak Buddha kiváltsága. A cél Buddha tanításai és a meditáció révén minden emberben felfedezni az értéket. A Zen Buddhizmus a tudatunkra összpontosít, tudnunk kell mit csinálunk, és éljünk egyszerűen. Az éber produktív állapot az, amikor az agyat kiürítjük, mert a racionális gondolkodás nem vezet megvilágosodáshoz. A Zenben olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek, és ráébredünk az igazságra.

A buddhizmus következő csodája Los Angelesben található, egy hatalmas Buddhista templom, ahol több, mint 10 000 Buddha szobor áll. Az emberek imádkozni, illetve meditálni járnak ide, hogy elérjék a megvilágosodást, mert akkor nincs vágy, gyűlölet, és zavarodottság, nyugalom száll meg. A kolostorban jóga órákat is tartanak, mely segít a megvilágosodás elérésében.

Borobudur a világ legnagyobb buddhista épülete Indonéziában, mely egyben a buddhista világ nyolcadik csodája. Borobudur i. sz. 800 körül épült a Szailendra dinasztia megbízásából. Építői az indiai mitológiából ismert Meru hegyének megépítésére törekedtek. Felülnézetből a műemlék háromdimenziós mandala képét adja, mely a világmindenség ábrázolása rituális diagram formájában, az ég és a föld szimbolikus összekapcsolásaként. A templom teraszos piramis alakban épült a fennsíkra, 34 m magas, és becslések szerint 55 000 köbméter kőből áll. Az öt mélyen elhelyezkedő négyszögletű terasz a földi létet jelképezi, a fölöttük elhelyezkedő három kör alakú terasz pedig a szellemi világ szimbóluma. A felső teraszokon sztúpák sorakoznak, melyek harang alakúak és egy Buddha-szobrot rejtenek magukban. Az egyes szobrok különböző kéztartása a buddhista tanítás különféle tanításait ábrázolja. A komplexum tetején, a legfelső terasz közepén egy 15 m átmérőjű sztúpa helyezkedik el, amely a buddhizmus legfőbb céljának, a Nirvána, azaz a felszabadított szellem elérésének és az égnek a jelképe. Borobudur egy olyan birodalom központja volt, amely India erőteljes befolyásának hatása alatt állt, így más gyönyörű épületeket is találhatunk itt, mint például Prambanan impozáns létesítményeit. Borobudur egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, mely kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették.

A buddhizmusban az út ugyan olyan fontos, mint a megérkezés, és az önismeret ment meg a szenvedéstől, de a megértés legjobb módja, ha átélünk valamit. A buddhizmus a valóság természetét három jellemzőn keresztül írja le: a múlandóság, az éntelenség és a szenvedés. Ez a három jellemvonás minden érző lényt jellemez. Fontos még az erkölcsös élet, és az emberi elmére való koncentrálás. Mindenki képes a szabadságra, és a saját megvilágosodásra a meditáció segítségével.