Párizs-ból néhány óra alatt el lehet jutni a Loire menti kastélyokhoz. Az út autóval nagyjából két és fél óra. A kastélyok lenyűgöző látványt nyújtanak, de a történelem is megelevenedik, hiszen a Napkirály, Leonardo da Vinci, Medici Katalin, Rousseau, Jeanne d’Arc lábnyomában járhatunk. Sully-sur-Loire-tól egészen Nantes-ig összesen 19  kastélyt láthatunk. Az első kastély Párizs felől közelítve a Blois királyi kastély, mely a Loire menti kastélyok történelmébe és művészetébe nyújt betekintést. Ez a kastély 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt, mely feleleveníti a Reneszánsz udvar hatalmát és hétköznapi életét, bútoraival és díszes berendezéseivel. 35000 darabos gyűjteményének egy részét a királyi apartmanokban láthatjuk.

Forrás: TWojtowicz via Foter.com / CC BY-SA

Következő kastély az Orleans közeli Chambord reneszánsz kastély, mely a legnagyobb. I. Ferenc építtette, de hogy ki volt a tervező, azt máig nem tudni. A szóba jöhető nevek között Leonardo da Vinci is szerepel, mivel a kastély egyik fő látványosságát jelentő csigalépcsőt ő tervezte. A termek mennyezetén gyakran feltűnő szalamandra I. Ferenc jelképe, aki csak vadászpihenői alkalmával látogatott a kastélyba. Az óriási termek és a nagy belmagasság nem volt praktikus fűtés szempontjából, és a közelben sem volt település, ahonnan az élelemről gondoskodni tudtak volna. A kastély teljesen bútorozatlan volt, ezért minden élelmet és berendezési tárgyat a vadászatok alkalmával magukkal hozattak. Nem messze innen található Cheverny. 

Forrás:  blieusong via Foter.com / CC BY-SA

A Cheverny kastély berendezése, mértani pontossággal megtervezett parkja, és trófeagyűjteménye lebilincselő látványt nyújt. A klasszicista szimmetria mintaképe, ezért a belga Herge is ezt a kastélyt vette mintául Tintin képregényekhez. Kicsit messzebb található Amboise. Az Amboise-i kastély történetét három tragikus esemény kísérte végig. A kastély a XV. században került királyi tulajdonba, és VIII. Károly alakíttatta át olasz minta szerint reneszánsz stílusban. A felavatáskor a király éppen a mulatságra indult, amikor homlokát beverte a szemöldökfába, kómába esett és még aznap meghalt. Itt élt I. Ferenc is, aki udvarába hívta Leonardo da Vincit, aki magával hozta három festményét, köztük a Mona Lisát, és végül itt halt meg. A XVI. században protestáns nemesek akarták elrabolni az uralkodót, II. Ferencet, aki Amboise kastélyába menekült. Miután az összeesküvés lelepleződött, a katolikusok 1200 protestánst mészároltak le, és a holttestek egy részét közszemlére tették a kastély erkélyén. Ezután már nem laktak királyok Amboise-ban, de a kastély termei  a mai napig tele vannak értékes bútorgyűjteményekkel, méregdrága díszekkel, de a legfontosabb helyisége mégis a Szent Hubertus kápolnája, ahol örök nyugalomba helyezték az életének utolsó idejét itt töltő Leonardo Da Vincit. Clos-Lucé-i kastély 300 m-re található az Amboise-i királyi kastélytól. A kastély 1490 óta királyi székhely, itt telepedett le Leonardo da Vinci, I. Ferenc király invitálásának eleget téve. A mester igen aktív volt, Clos Lucé-i műhelye is erről tanuskodik, ahogy azt ebben az időben készült számos vázlata és rajza is mutatja. A Cher folyóra épült Hat hölgy kastélya Chenonceau-ban áll.

Forrás:  archer10 (Dennis) 79M Views via Foter.com / CC BY-SA

Catherine Briconnet, egy gazdag arisztokrata feleség építtette a folyó egy apró szigetére, majd II. Henrik királyi kegyencnője és a kastély új úrnője a folyó felett hidat építtetett a kastélyhoz, és csodás kertet alakíttatott ki a bejárat előtt. Medici Katalin, a harmadik tulaj, a híd fölé felhúzatott egy kétszintes épületet, és mivel nem tetszett neki elődje kertje, a másik oldalon saját kertet alakított ki. Utána jött III. Henrik özvegye, aki élete végéig itt gyászolta férjét, és feketébe öltöztette a kastélyt, még a bútorok huzatait is lecserélte, és lakosztályában a mennyezetet is feketére festette. A kastély történetében az ötödik hölgy, Madame Dupin uralma alatt, a kastély a kultúra szigetévé változott, a kor szinte minden jelentős művésze és írója megfordult itt. Madame Rousseau-t fogadta fia mellé nevelőnek, aki itt írta meg híres művét, az Émile-t. Dupin asszonyt olyannyira szerette a környék, hogy a forradalom idején sem neki, sem a kastélynak nem esett bántódása. Az utolsó női tulaj, Madame Pelouze már a XIX. században vette meg az akkorra meglehetősen elhanyagolt épületet, és hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára, amit a kor divatjának megfelelően végeztek el. A későbbi tulajdonosok nem kis erőfeszítése árán sikerült visszaállítani az eredeti állapotot. Sokak szerint ez a legszebb a Loire menti kastélyok közül, köszönhetően a víz feletti gyönyörű boltíveknek, meseszép parkjának, valamint gobelin gyűjteményének. Az épület XVI. századi bútorokkal is büszkélkedhet, mégis a legfelejthetetlenebb élményt a kertjei adják.