A Niagara vízesés a világ egyik legnagyobb és legismertebb természeti csodája. A vízesést Louis Hennepin atya látta meg 1678-ban, de a francia prémvadászokon, felfedezőkön és misszionáriusokon kívül nem sokan jártak erre. 1885-ben megalakult a Niagara parkok bizottsága, hogy megőrizze a vízesések kanadai oldalának sértetlenségét. A másodpercenként 3600 köbméteren felüli vízmennyiséget áramtermelésre használják a szurdok végében álló erőművek turbináiban, amelyhez a vizet négy hatalmas alagúton vezetik. 1950-ben állapodott meg az Egyesült Államok és Kanada, hogy áramot termelnek és a megtermelt energián a két állam fele-fele arányban osztozik. Az egyik legnagyobb vízesés a Canadian Falls, mely 56 m magas, 670 m széles, pereme görbét formáz, ezért gyakran nevezik Patkó-vízesésnek is. Az American Falls egy kicsit magasabb, mivel 58 m magas, de csak 323 m hosszú. A kanadai oldalra évente több mint 12 millió látogató érkezik, akik ezen az oldalon le tudnak menni lifttel a vízeséshez, és bemenni a vízesés mögé, illetve a Maid of the Mist nevű hajókkal megközelíteni a vízesést.