A Tiltott Városba a belépő 60 yuan. Az egykori császári palota, aminek a bejárata közvetlenül a Tian’anmen tér mögött van, Peking egyik leglátványosabb műemléke. Építését a Ming-dinasztia harmadik uralkodója, Yong Le császár 1406-ban kezdte el, és 1420-ra fejeződött be. Területe 72 hektár, amelyből 150 000 négyzetmétert építettek be. A Tiltott Város gyakorlatilag egy önálló város volt, a városon belül, ahova csak engedéllyel, és felügyelet mellett lehetett belépni. Ez volt a birodalom közigazgatási központja, de a Tiltott Városon belül volt egy külön rész a császári családnak. A palota az univerzumot mintázta meg kicsiben, szigorú szimbólum rendszert használva. A Tiltott Város körül egy 52 m széles vizesárok húzódik, míg a bejárat mögött az úgynevezett Arany Víz folyik, de itt található a világ legnagyobb máig megmaradt ősi faszerkezete is. A palota 961 m hosszú, 760 m széles, és összesen 9999 helység található benne, mely 24 Ming és Qing dinasztia-béli uralkodó számára nyújtott otthont. A palotánál magasabb épületet nem lehetett építeni, és közönséges halandó nem tehette be oda a lábát. A komplexum egyik leghíresebb épülete az Égi Tisztaság Palotája, amelynek csarnokában ravatalozták fel a császárokat, és őrizték a kis dobozt, amelyben az uralkodó utódjának nevét rejtették el, melyet csak az uralkodó halála után lehetett kinyitni. A Tiltott Város két részből áll, déli felén találjuk a hivatalos célokat szolgáló csarnokokat, míg az északi részén a lakóépületek húzódnak. Mivel az épületek nem túl magasak, a Tiltott Város jellege sokáig meghatározta Peking építészetét. Az itt található sárga trónról egy egész birodalmat kormányoztak 1911-ig, a Csing dinasztia bukásáig. Az épületekbe nem lehetett bemenni, csak egy ajtón keresztül lehetett benézni, ahol általában csak néhány egyszerű bútor volt. Az oldalsó épületek múzeumként működnek.