Egyiptom fővárosa Kairó, ahol az egyik legnevezetesebb látnivaló az Egyiptomi Múzeum. A múzeum megalapítása a franciáknak köszönhető, ahol mintegy 160 000 kiállított tárgy van. A két emeleten ötven-ötven szobában elhelyezett anyagmennyiség csak töredéke a helyszíni, eredeti helyén hagyott kultúrtörténeti emlékeknek. Az egyik legérdekesebb hely a múzeumban a múmiák terme, ahol néhány röntgenképet helyeztek ki a falra, a balzsamozó relikviákat pedig külön szekrényben láthatjuk. Tutanhamon fáraó kincseivel mindenképpen érdemes megismerkedni, már maga a trónus is remekmű, de a külön teremben összerakott királyi kocsik is nagyon látványosak. Hasszán szultán mecsetje a Közel-Kelet legszebbje, melynek minaretje a legnagyobb egész Kairóban. Hatalmas kupolája, és arany illetve ezüst berakásos ajtajai lenyűgözőek. A helyiek úgy tartják, ha valaki elsétál a szószék alatt, akkor annak teljesül a kívánsága. Kairóban járva nem szabad kihagyni a Khán el-Khalíli elnevezésű bazár negyedet sem, amelynek bejáratánál szintén egy mecset látogatható. Tovább menve a városfal maradványai felé, három kaput is láthatunk, melyekhez különféle legendák fűződnek, némelyik még gyógyításra is képes. Aki már elég mecsetet látott, választhatja nézelődésül a sok mauzóleumot, minaretet, Sári el-Muizzban az aranyműveseket, a mamelukok és kalifák temetkezési helyét, azaz a Holtak Városát. A kopt negyed az óvárosban van, de ha oda akarunk jutni Qaszr el-Samaa néven kell keresni. A templomokon kívül látható itt zsinagóga, erődítmény, és múzeum. A Nílus legnagyobb szigetén, a Gezí-án megnézhetjük II. Ramszesz obeliszkjét, és a 185 méter magas várostornyot (el-Borg). Kairó körül is rengeteg a látnivaló, néhány kilométeres túra után láthatóak a gízai piramisok, Heliopolis, a Barrage duzzasztó, Heluánban megnézhetjük a magyarok építette Nílus hidat, és fürödhetünk a helyi gyógyvízben a japánkert mellett. Amikor a Gízai piramisokról beszélünk, három nagy építményre gondolunk, Kheopsz, Khephrén, és Mükerinosz fáraók piramisára. Legalább ennyire látványos a mellettük fekvő Nagy Szfinx, mely a Föld egyik legnagyobb, és legrégebbi szobra. A fővárosból hajóval, repülővel, vagy autóval juthatunk el Luxor-ba, ahol a három legfontosabb látnivaló a Luxori templom, a Karnaki templom, és a Királyok Völgye. Maga a város régies, arab jellegű, szűk utcácskákkal, vályogházakkal, az elmaradhatatlan piaccal, és bazársorral. A Luxori és Karnaki templomok között van vagy három kilométer távolság, a köztük kiépített utat valamikor Szfinxek útjának hívták, mert végig emberfejű oroszlán testű hatalmas szobrok határolták.

A Luxori templomot III Amenhotep fáraó építette, majd II Ramszesz hatalmas oszlopsoros udvarral bővítette tovább. A Karnaki templom nagyobb, ahol a feneketlennek tartott tavat csodálhatjuk meg, mely III. Tuthmoszisz idejéből való, és valójában sekély. Csodálatosak a vörös gránitból faragott fáraó szobrok, a fehér mészkőből vájt hatalmas oszlopok, a falakat borító vésetek képei, hieroglifái pedig egy titokzatos kultúrát takarnak. A Karnaki templomhoz két út is vezet, bármelyiket választjuk, az I. pülon bejárónál kezdhetjük a látogatást. Monumentalitását tekintve túltesz minden eddigi látottakon. A nagy Amon templom, és a Khonszu templom között szent tó található, mely  szabályos téglalap alakú. A hüposztül csarnok 20 –25 méteres vaskos oszlopai közül jó néhány véseteiben hordozza az építtetők szellemét, a Mut templomot pedig szintén egy szent tó veszi körül félkör alakban. II. Ramszesz szoborkolosszusa 28 méter magas, felesége viszont jóval alacsonyabb, mindössze a térdéig ér. Az oszloplabirintusok félelmetesek, mintha óriások építették volna, és többszáz darab van belőlük. A Thébai Nekropolisz a várossal ellentétes parton fekszik, ahova az uralkodók és nemesek temetkeztek. Jelenleg mintegy 400 feltárt sír várja a látogatókat, a Királyok Völgyében pedig 62 sírt tártak fel a szakemberek. Legnagyobb értékük abban rejlik, hogy a díszítmények a korabeli életvitelt ábrázolják, tehát általuk elképzelhetjük az évezredekkel ezelőtt élt emberek mindennapjait. A völgyben szétszórtan a legkülönbözőbb korok fáraói temetkeztek, többek között VI. Ramszesz, és Tutanhamon, több helyen eredeti állapotokat találunk, és a múmiák is eredeti helyükön vannak. Ezek a sírok nem a szokásos piramisok, inkább sziklába vájt sírtemplomok, sok oldalággal, labirintusszerűen. Szakkara-ban láthatjuk a Dzsószer fáraó lépcsős piramisát, mely Egyiptom első piramisa, és a szakkarai nekropolisz legjelentősebb építménye. Ugyanitt megcsodálható a világ egyik legrégebbi falfirkája is. Memphis-ből II. Ramszesz szobrán, és egy alabástromszfinxen kívül nem maradt semmi, de ezeket viszont látni kell. Dahab a Sínai félsziget gyöngyszeme, valódi búvárparadicsom. Világhírű merülő helyeiről ismert, mint például a Blue Hole. Az 1980-as években Dahab egy hippi központtá vált, és létrejött az "alternatív szálloda", mely ötvözi az olcsó szálláshelyet a nyugodt életmóddal. A Vörös-tenger és a sivatag kombinációja miatt tökéletes hely szörfözésre, búvárkodásra, hegymászásra, és sivatagi túrákra a beduinokkal. A Szent Katalin Monostor, és a Mózes-hegy az Ószövetség eseményeinek egyik fontos helyszíne. Ma turistautak során látogathatjuk az égő csipkebokor helyén épített kápolnát, illetve a hegy tövében lévő monostort, mely a világ egyik legrégebbi ilyen épülete. A monostor nappal látogatható, de a hegycsúcsra vezető legtöbb túra este indul, hogy a napfelkeltét, és a kilátást a hegytetőről lehessen megnézni. Sharm el Sheik a vízi sportok és az éjszakai élet fellegvára. Egy jól ismert tengerparti üdülőhely a Sínai-félsziget déli csücskében, mely igen népszerű a búvárkodni vágyók számára. Ez az egyik legkitűnőbb búvárhely a világon, de megnézhetjük itt a Színes-kanyont (Coloured Canyon), vagy ellátogathatunk a Szent Katalin-kolostorhoz (St Catherine’s Monastery), valamint a Sínai hegyhez. Kom Ombo Szobek krokodilisten, és Haroérisz napisten kettős templomának érdekessége, hogy kis kápolnájukban mumifikált krokodilok láthatók. Az Abu Szimbel-i sziklatemplomok Egyiptom déli részén a Naszer-tó partján állnak, melyek II Ramszesz nagyságára hivatottak emlékeztetni. Érdekesség, hogy a nagy gonddal kiválasztott szent helyről a templomokat az Asszuáni-gát építésekor áthelyezték, nehogy víz alá kerüljenek. Hurghada egy meglehetősen kicsi, és nem túl látványos halászfalu volt a Vörös-tenger partján, mely számos homokos stranddal büszkélkedhet. Ma az üdülővárosban szinte felismerhetetlen a város szegényes múltja, Egyiptom egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává nőtte ki magát, több mint 100 szállodával, melyek közül több közvetlenül a parton fekszik, de a város különösen népszerű búvárkodási lehetőségei miatt. A Földközi-tenger partján található Alexandria, Egyiptom fő kikötője és közlekedési csomópontja. A várost Kr.e. 331-ben alapította Nagy Sándor, mely egykor a világ legfontosabb kereskedelmi központja volt. Alexandria több történelmi helye, a több mint 500.000 könyvnek otthont adó könyvtárral együtt, a XIV. században megsemmisült egy pusztító földrengésben. Ma a város csak árnyéka egykori dicsőségének, azonban mindenképp megér egy látogatást rengeteg kulturális látnivalója miatt. Egyiptom nyugati határán fekszik a Szíva-oázis, mely kulturálisan elszigetelt maradt az ország többi részétől egészen a XIX. századig. Ma a Szíva-oázis egy hihetetlenül népszerű utazási célpont, a nyaralók szívesen keresik fel a várost, hogy élvezzék számos édesvízi forrását, sétálhassanak a hatalmas pálmaligetekben, és felfedezhessék az ókori földvárakat, valamint Szíva görög-római kori maradványait. Bámulatos történelmével, mely visszarepít a civilizáció hajnaláig, Egyiptom a világ egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Az afrikai ország lenyűgöző templomai és piramisai évezredek óta ejtik rabul az utazókat. Bár a legtöbb ember az ókori műemlékek miatt jön Egyiptomba, természeti látnivalói is joggal vonzzák a turistákat. A Vörös-tenger partja korallzátonyairól, és tengerparti szállodáiról nevezetes, de egy a Szaharán keresztül vezető túra alkalmával a látogatók "belekóstolhatnak" az oázisok frissítő forrásaiba is.