Firenze a reneszánsz és az opera szülőhelye, a XIII. századtól a XVI. századig Európa legfontosabb városa volt. Legfőbb látnivalóit gyalog is könnyen meg lehet közelíteni, mert elég közel vannak egymáshoz. Az 1345-ben épült Ponte Vecchio, a világ egyik leghíresebb építménye és egyben Firenze legrégebbi hídja. Ezt azok a megmaradt középkori műhelyek jelzik, amiket kezdetben hentesek, cserzővargák és patkolókovácsok, majd az ezektől kevésbé zajos és bűzös aranyművesek használtak. A híd oldalaihoz épített úgynevezett „fecskefészkekben” a mai napig ötvösök és aranyművesek munkálkodnak, melyre a híd közepén álló, 1901-ben Benvenuto Celliniről felállított szobor, aki a XVI. század legnevesebb firenzei ötvösművésze volt, is emlékeztet. A hídon található egy magánsétány is, amit 1565-ben I. Cosimo építtetett Giorgio Vasarival azzal a céllal, hogy ne kelljen az utcák tömegével vegyülnie. A folyosó egyébként összeköti a Palazzo Pittit az Uffizin keresztül a Palazzo Vecchioval. A Ponte Vecchio közelében található az 1458-ban épült reneszánsz Pitti-palota, melyet a Medici család 1549-ben megvásárolt. A palota amellett, hogy egy gyönyörűen restaurált, elegáns királyi palota, Firenze legnagyobb múzeum együttese is. A Pitti-képtárat Raffaello, Bartolomeo, Tiziano, Dürer, Perugino, Sarto, Reni, és egyéb olasz mesterek művei alkotják. A Palazzo Pitti mögött a csodálatos Boboli-kert terül el, amely az olasz reneszánsz kertek kiemelkedő példája. A 45 000 m2-es kert bejárása legalább 3 órát vesz igénybe. A park alapjait a XVI. században rakták le, de XVI-XVIII. századi, és római antik szobrok is díszítik, illetve számos lenyűgöző szökőkút is megtekinthető benne. A kert nevezetessége a Buontalenti-barlang különleges bejárattal, falfestményekkel és szobrokkal. 

A világhírű Uffizi képtár is elég közel van a hídhoz, mely a város legöregebb, és leggazdagabb képtára. Az 1559-1581 épült épület, eredetileg állami hivatalok számára készült, a neve is innen ered, uffizi, azaz irodák. A hangsúly az itáliai reneszánsz festők alkotásain van, de németalföldi, és flamand festők művei is helyet kaptak a képtárban, ahol antik szobrok is kiállításra kerültek, mint például a Venus-szobor. Az épület legfelső szintjén lévő kávézóból csodás kilátás nyílik a városra. A Firenzei dóm narancsos piros kupolája, már messziről látható. A 8300 négyzetméter alapterületű, 107 m magas dóm, a város legmagasabb épülete és egyúttal jelképe is, mely 1368-ban készült el, de kupoláját csak 1420-1434 építették rá. Az épület a bejárattól a kupoláig számos látnivalót tár elénk, amiket Firenze több neves művészének köszönhetünk. Ilyenek Paolo Uccello és Andrea del Castagno lovas képei a XV. századból, a színes kerek ablakok a kupola dobján, aminek vázlatai a XIV. század nagy művészeinek köszönhetőek, valamint a Giorgio Vasari és Federico Zuccari által 1572-1579 készült Utolsó ítélet freskói a kupolában. A dóm szépségét tovább növelik Luca della Robbia művei, a tarka üveges terrakotta féldomborművek a két sekrestye bejárata fölött, valamint a sekrestyébe vezető bronzajtó. Érdemes végigjárnunk a kupolát körbeövező három apszist, melyek mindegyikében öt kisebb kápolna bújik meg Lorenzo Ghiberti XV. században festett üvegablakaival. A templom kriptájában meglátogathatjuk az 1966-ban feltárt IV. századi Santa Reparata ókeresztény templom maradványait, amit 1296-ban más kisebb templomokkal és házakkal együtt lebontottak, hogy egy új, impozáns épületnek adjanak teret. A kriptában ezek mellett megtaláljuk még  Brunelleschi és Giotto sírját is. 463 lépcsőfokot megmászva juthatunk fel a kupolába, ahonnan szép kilátás nyílik Firenzére. A dóm főbejárata előtt elhelyezkedő nyolcszögletű keresztelőkápolna (Battistero) a város egyik legrégebbi épülete, melynek alapjait még a IV. században rakták le. A dóm mellett áll a 85 m magas Campanile, Olaszország egyik legszebb harangtornya, mely 1334-1359 épült.

A firenzei Szépművészeti Akadémia (Galleria dell’ Accademia) a világ egyik leghíresebb múzeuma. A világhírt Michelangelo Dávid szobrának köszönheti, melyet 1501-1504 alkotott, egyetlen vékony, hibás márványdarabból, melybe korábban több művésznek is beletört a "bicskája". Michelangelo szobrai mellett, láthatjuk a XIII-XIX. század közötti firenzei mesterek festményeit, az orosz ikonokat, illetve az új részlegben olyan régi hangszereket, amelyek egykor a Medici és a Lorraine családhoz tartoztak. A múzeum épülete a XV. században kolostorként működött majd a reneszánsz stílus egyik remekműveként maradt fent. Érdemes megemlíteni még a múzeum könyvtárát, ahol az egykori kolostor díszes kéziratai sorakoznak. A Piazza del Signoria volt Firenze szíve a középkorban, és főtere, ahol számos történelmi esemény zajlott, de még ma is a politikai élet központjának számít. A Piazza della Signoria északi részén áll a Palazzo Vecchio, a városháza, illetve több szép épület, palota, és egy gyönyörű szökőkút. Itt áll Michelangelo Dávid-szobrának 1504-es másolata, Bandinelli Hercules és Cacus szobra (1533), Donatello 1460-as bronzszobrának, a Judit és Holofernesnek a másolata is, az 1575-ös Neptun-kút, az 1594-es I. Cosimo Medici bronz lovas szobra, valamint az 1534-ben készített Szabin nők megerőszakolása, Giambologna művészeti alkotása. A Mercato Centrale, azaz a központi piac 1874-ben nyílt meg. A hangulatos és nyüzsgő piacon a toszkán konyha hagyományos hozzávalóit lehet megvenni, vásárolhatunk itt sajtokat, húsokat, olívabogyókat, halakat és egyéb tengeri ételeket, illetve zöldségeket, gyümölcsöket, pékárukat, és borokat. A piac első emeletén egy hatalmas ételudvar működik, a város legfinomabb falatjaival, és legjobb boraival, ahol Toszkána minden ízét megkostólhatjuk. A régió elsősorban borairól nevezetes, hiszen itt termesztik a világhírű Chianti bor alapanyagát adó szőlőt, de ne feledkezzünk meg a fagylaltról sem, hiszen a kedvelt édesség toszkán találmány. A legjobb fagylaltozók hírében a híres Grom (a dómtól nem messze, a Via del Campanilén), a Gelateria de’ Neri (a Palazzo Vecchio közelében, a Via dei Neri 22) illetve a Santa Croce közelében található Vivoli (Via Isole delle Istinche 7.) áll.

A városban van még néhány templom és múzeum, ahova érdemes ellátogatni. A Santa Croce bazilika 1294-1442 épült gótikus stílusban, tornyát 1842-ben, homlokzatát pedig 1863-ban fejezték be. A Santa Croce bazilikában nyugszik Galliei, Michelangelo, Macchivaelli, Leonardo Bruni, Lorenzo Ghiberti, Gioacchino Rossini, Niccolò Foscolo, és Giovanni Gentile. A bazilika nevezetes még 16 kápolnájáról, melyek közül többet Giotto freskói díszítenek, és a kerengőjében található Scuola del Cuoioról, mely egy bőr árukat készítő iskola. Az 1443-ban felszentelt, majd a XVI. században átalakított Szent Márk templom olyan kincsekben bővelkedik, mint Fra Bartolommeo oltárképe és Pico della Mirandola síremlékei. A templomból egyenesen át lehet menni a San Marco-kolostorba, ahol megcsodálhatjuk többek közt Fra Angelico de Fiesole freskóit. A San Lorenzo bazilika Firenze egyik legrégebbi temploma, ami a város fő piaci negyedében helyezkedik el. A 390-ben megalapított templomot Szent Ambrozius 393-ban szentelt fel. 300 évig Firenze katedrálisaként szolgált, majd 1425 a Medici család megbízásából Brunelleschi újjáépítette. A Sagrestia Vecchia, vagyis a régi sekrestye, és a templombelső tere az ő tervei alapján készült, de a homlokzat belső részét már Michelangelónak köszönhetjük. A Sagresta Vecchia (Régi Sekrestye) a dóm legrégebbi része, ahol a Medici család számos tagjának síremléke mellett Donatello dekorációi is találhatóak, viszont a Sagrestia Nuove (Új Sekrestye) már Michelangelo alkotása. San Lorenzo leghíresebb része a Capelle Medici (Medici-kápolna), mely a XV. századtól a Medici család hivatalos temploma és temetkezési helye volt. A dominikánus szerzetesek kezdeményezésére épült Santa Maria Novella bazilika Firenze első gótikus temploma és egyben első bazilikája. 1246-ban kezdték el építeni és valamikor a XIV. század közepén készültek el vele. Homlokzata, kápolnái és freskói már a későbbi koroknak köszönhetőek. A bazilika fehér és zöld márvánnyal burkolt külső falai Firenze számos fontos műalkotását rejti. Ezek közé tartoznak javarészt XV. században keletkezett freskóciklusok, többek közt Ghirlandaio Tornabuoni kápolnában található híres műve, a „Keresztelő Szent János élete”, amin a város akkori polgárait, korhű divatvilágát és lakberendezési szokásait lehet felfedezni. A templom további híressége a Spanyol-kápolna freskói, amin az agarakként ábrázolt dominikánusok terelik az „elveszett bárányokat”.

A Santa Maria Novellához szorosan kapcsolódik két irodalmi alak, Dante és Boccaccio. Míg a Strozzi-kápolna XIV. századi freskóját Dante „Isteni színjátéka” ihlette, addig a Filippo Strozzi-kápolna maga szolgált Boccaccio „Dekameronjának” első színhelyéül. Érdemes megtekinteni továbbá Ucello „Noé és az özönvíz” című freskóival díszített zöld kerengőt, Masaccio „Szentháromság” című alkotását, ami a perspektivikus ábrázolás és a portréfestés példaértékű remekműve, valamint az épülethez tartozó régi temető falait a rajtuk díszelgő vagyonos firenzeiek címerpajzsaival és szimbólumaival. A Modern Művészetek Múzeumában, ahol nem is annyira modernek a művészeti alkotások, 1784-1924 közötti neoklasszikus, és romantikus kiállítási tárgyak tekinthetők meg, köztük a Macchiaoli (foltfestő) csoport alkotásai is. Ezüstmúzeum, kocsi múzeum, ruhamúzeum, porcelánmúzeum, és a rendkívül díszes királyi lakosztályok is a komplexum részét képezik. Az 1255-ben épült Bargello palota Firenze első középülete. A kezdetben a polgárőrség vezetőjének, majd a főbírának a székhelye volt, 1574-1786 börtönként működött, ahol kivégzéseket is tartottak, 1786-1859 a firenzei rendőrség központja lett, majd 1865 óta Nemzeti Múzeumként működik, a gótikus és reneszánsz szobrászat legnagyobb olasz gyűjteményét mutatja be. A Piazzale Michelangelo Firenze leggyönyörűbb kilátóhelye, mely 1869-ben épült. A város központjában, a régi épületek aljában egymást érik a szebbnél szebb dizájner-butikok, a kézműves termékeket, vagy antik dolgokat kínáló üzletek, de akár jellegzetes toszkán delikátesz cikkeket árusító boltokat is találunk, ahol ízletes sajtokat, borokat és olívaolajat vásárolhatunk. 

Pisa a XII. században alapított egyeteméről is híres, de a Piazza dei Miracolin, vagyis a Csodák terén található ferde torony, Dóm, keresztelőkápolna és temető miatt látogat el ide sok turista. A torony 1173-1372 épült három fázisban 199 évig. Bedőlésének oka, hogy túl puha talajra épült. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173-ban kezdődött, a szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött, a belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. Baptisterium Olaszország legnagyobb keresztelő kápolnája: a kerülete 107,25 m. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153-ban tették le, de csak a XIV.-ban fejezték be. A kápolna kupoláján XIII. századi aranymozaik található. A dóm mellett, a Chiesa di Santa Maria della Spina gótikus templomot is megnézhetjük Pisaban, melyet az Arno folyó mellett, a Solferino híd közelében építettek 1230-ban. 1871-ben nemes egyszerűséggel lebontották, és egy magasabb részen kőről kőre újjáépítették az Arno folyó veszélyes beszivárgása miatt. A Piazza dei Cavalieri, azaz a lovagok tere, Pisa másik híres látnivalója a csodák terén kívül. A római és középkori Pisa központja volt, ma többek közt egy egyetemi épület működik itt, az 1562-1564 épült Palazzo della Carovanában. Az egyetemi épületen kívül még több szép palota áll a téren, illetve két templom, a Santo Stefano dei Cavalieri, mely 1565-1569 épült, homlokzata a dómhoz hasonlóan fehér márványból készült, és a San Rocco, mely egy 1575-ben épült kisebb templom. A Piazza közepén I.Cosimo de' Medici szobra áll, mely 1596-ra készült el, illetve egy szökőkút.

Siena nem csak Toszkána, de egész Olaszország egyik legszebb városa. Vérengzésektől, ostromoktól, és járványoktól terhelt történelmű városka, sok hányattatást élt meg az elmúlt évszázadokban. Rengeteg olasz városhoz hasonlóan itt is a dóm az egyik fő látnivaló, mely 1196-1348 épült. Elképesztően gyönyörű, és emellett egészen egyedi és különleges a XIV-XVI. századi mozaikpadlója. A dóm másik ékessége Donatello 60x60 cm-es bronzszobra, a Heródes lakomája, valamint Bernini és Michelangelo szobrai. A dóm egyik oldalszobájában elhelyezkedő Piccolomini könyvtárat is érdemes megnézni, melyet Pinturicchio freskói ékesítenek. A dóm múzeuma, a Museo dell'Opera Metropolitana egy egyházi múzeum, mely a dóm eredeti rózsaablakait, régi oltárát, szobrokat, és festményeket tartalmaz. A dóm San Giovanni keresztelőkápolnája 1316-1325 épült, gazdagon díszített reneszánsz művészeti alkotásokkal, mint például Donatello bronzszobrával, valamint Pinturichio freskóival. A Piazza del Campo a városközpont kagylóformájú főtere, mely formáját a XIII.-XIV. században nyerte el. Piacként is működött, emellett Siena központi tereként kivégzéseket, és bikaviadalokat is tartottak itt, ahol a 88 m magas Torre del Mangia, és a Palazzo Pubblico is áll, mely harangtornya 1338-1348 épült. A Palazzo Pubblico építése 1297-ben kezdődött, a sienai kormányzat, a Podestá és a Kilencek Tanácsa működött benne, de ma a sienai városházának ad otthont. A palotában működik a Museo Civico, mely a város kincseit, ékszereit és koronáját mutatja be. A tér északnyugati részén elhelyezkedő szökőkút, a Fonte Gaia 1419-ben épült, kristálytiszta vize pedig 25 km távolságból érkezik egy földalatti vízvezetéken keresztül. A Santa Maria Assunta székesegyház belsejében sötétzöld-fehér márvánnyal burkolt falakat, gyönyörű festményeket és a finoman megmunkált, intarziás márványpadlót találjuk. A Santa Maria della Scala szegények kórháza, ahol árvákat, szegényeket, és zarándokokat láttak el, ma múzeumként működik. Európa egyik legrégebbi kórháza, valószínűleg már a XII. században is működött. A Palio lóverseny a mai napig lázba hozza az embereket. Bármilyen nehéz körülményeket hozott a város fordulatos történelme, a versenyeket megtartották minden évben két alkalommal, július 2.-án és augusztus 16.-án. Általában este tartják a versenyt, mely előtt díszmenet keretében a térre vonulnak a lovasok, illetve a zászlódobálók. A Piazza del Campón megtartott Palión Siena városnegyedei (contrada) versenyeznek egymással. A 17 városnegyedből 10 versenyezhet, melyet sorsolással döntenek el, de az előző év azonos időszakában kimaradt hét automatikusan részt vesz, így csak további hármat sorsolnak. A Chianti borvidék központi városa Greve In Chianti, mely Firenze és Siena közötti dombos vidéken helyezkedik el. Ha erre járunk, a bor mellett kóstoljuk meg a Pecorino-t, mely egy juhtejből készült kemény sajt, és az ölyvös sonkát.