Malaga Picasso szülővárosa, de a híres festő csak 10 éves koráig élt itt. Mivel kevés időnk volt felfedezni a várost, rögtön a fontosabb látnivalókkal kezdtük, majd este fele lementünk a tengerpartra, ami nem volt túl szép, mivel  a homok sárgás - fekete volt, a víz pedig egy kicsit koszos, de kellemesen langyos. Először az Alcazaba-hoz mentünk, mely egy mór erődítmény, amely a VIII. században épült, és a város kormányzóinak volt a palotája. Az erődítmény egykor több, mint 100 toronyból, valamint három palotából állt, és három fal védte. A bejáratánál található második századból származó római színházat 1951-ben “fedezték fel újra”, ahol nyaranta szabadtéri előadásokat tartanak. Alcazaba fölött, a 130 m magas dombon található Gibralfaro vára, melyről csodálatos kilátás nyílik a bikaviadal arénára, a kikötőre, és a tengerre, illetve másik oldalra nézve a hegyekre. A várat a X. században építették, amit a XIV. században a granadai szultán bővített ki. Legépebben fennmaradt része a bástya, a bejárata mellett pedig egy kis Hadtörténeti múzeum működik. Ha kocsival megyünk, akkor a parkolóért 1 eurot kell fizetni, a kombinált belépő pedig 5 euro körül van (Alcazaba + Gibralfaro). A városközpontban, mint minden spanyol városban a fehér vonal mögött ingyen lehet parkolni, a kék vonal fizetős, de 14h-16h ez is ingyenes, a sárga vonalnál pedig csak a helyi lakosok állhatnak. A parkolási díj egyébként nem drága, 0,5 - 1 euro között mozog egy óra.

Az óvárosban találjuk az 1528-1782 épült katedrálist, mely a barcelonai La Sagrada Familia-hoz hasonlóan befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Ide a belépő 5 euro. A Plaza de la Merced téren áll Picasso szülőháza, ahol a földszinten Picasso otthonából fennmaradt emléktárgyakat tekinthetünk meg, az első emeleten pedig a művész és édesapja személyes tárgyait. A harmadik emeleten egy könyvtár, valamint egy kutatóközpont található, amely Picasso munkásságával foglalkozik. Malaga történelmi központjában van a város leghíresebb utcája, a Calle Larios, amely mindig tele van emberekkel, annak ellenére, hogy ez Spanyolország egyik legdrágább bevásárló utcája. Az utca érdekessége, hogy egy hosszú kendősort rögzítettek a házak tetejére, amely leárnyékolja az egész utcát.

La Malagueta bikaviadal aréna 1874-ben épült, és 14.000 néző befogadására alkalmas. Az első bikaviadalt 1876-ban tartották, ma az arénában egy múzeum működik, ahol egy matador vezeti be az érdeklődőket a bikaviadalok világába. A malagai üveg és kristálymúzeum (Museo del Vidrio y Cristal) 700 üveg, és kristálytárgyat mutat be az egyiptomi, és római időktől napjainkig. A régi és új autókat bemutató Museo Automovilistico, ahol több mint 90 gyönyörűen karbantartott kocsi tekinthető meg 1898-tól egy másik kedvelt múzeuma Malagának. 

La Concepción botanikus kertet 1855-ben hozták létre, egzotikus növényekkel, pálmákkal, tavacskákkal, és római szobrokkal, ahova a belépő 4,20 euro. 2011-ben nyílt meg Malagában a Carmen Thyssen Múzeum, mely Carmen Thyssen-Bornemisza által létrehozott gyűjteményt rejti, 2015-ben pedig a Pompidou Központ (El Centre Pompidou, Muelle Uno, Malaga) Malaga kikötőjében. A város legfontosabb színháza a Teatro Cervantes, fő strandjai pedig a La Malagueta, és a Pedregalejo, vagy más néven Las Acacias.

Kelipe Centro de Arte Flamenco és Liceo Flamenco a Calle Alamos 7. szám alatt található egy XVIII. századi palotában, ahol minden este  20:45-kor kezdődik a flamenco műsor, de van egy másik remek flamenco-helyszín is a Calle Beatas 21 alatt, a Liceo Flamenco. 

A tapas, vagyis a kis porciók fogyasztása különféle ételekből, egy andalúz szokás. Malaga különösen híres az úgynevezett "pescaito frito"-ról, ami különféle sült halfalatkák válogatása, melyeket minden ódon hangulatú malagai bodegában elfogyaszthatjuk egy pohár borral. A kedvenc étterem láncunk a 100 montaditos, ahol 1-4 euro között lehet venni tapasokat és salátákat, egy korsó sör 1,5 euro, és minden szerda illetve vasárnap akciós nap, amikor majdnem minden 1 euroba kerül.