Toronto, Kanada legnagyobb angol nyelvű városa. A belváros modern terekből, illetve üveg és beton felhőkarcolókból áll, melyek között a múlt örökségei, a szépen helyreállított régi épületek bújnak meg. A belvárosi épületeket, egy 10 km hosszú, üzletekkel és vendéglőkkel szegélyezett, földalatti utcarendszer köti össze. A belvárosban lévő üzleti negyed a Yonge Street, a King Street, a University Avenue és a College Steet között terül el, legfontosabb négyszintes épülete pedig az Eaton Centre, több mint 300 üzlettel és mozival, illetve a The Bay áruház. A másik üzleti negyed Yorkville-ben található, amely nem tartozik a belvároshoz, mivel az 1800-as években egy külvárosi rész volt, amely az idők során nőtt össze Torontóval, így alkotva az új és a régi házak csodálatos egyvelegét, virágos udvarokkal, elegáns éttermekkel, butikokkal, áruházakkal és galériákkal. A város főtere a Nathan Phillips Square, ahol fesztiválokat, hangversenyeket, és művészeti bemutatókat rendeznek nyaranta. A tér nyugati oldalán látható az Old City Hall, a régi városháza, a közepén pedig a City Hall, az új városháza, amely egy modern épületegyüttes. A főtéren található még a XIX. században klasszicista stílusban épített Osgood Hall, mely 1832 óta a Felső-Kanadai Jogászszövetség központja. 

Torontóban számos múzeumot találunk, melyek közül az egyik legérdekesebb a Redpath Sugar Museum, amely a Redpath család által alapított cukorgyár helyén áll. A múzeumban megismerkedhetünk a cukortermelés történetével, feldolgozásának módszereivel és eszközeivel, illetve a cukor csomagolásával, szállításával és felhasználásával. A Canadian Broadcastin Corporation Museum, vagyis a Kanadai rádiótársaság múzeuma a CBC történetét mutatja be, megtekinthető benne egy 1940-ben létrehozott rádióállomás és vezérlőterem, valamint archív felvételek. A Hockey Hall of Fame jégkorongmúzeum, a jégkorong történetébe vezet be a leghíresebb csapatok és játékosok felidézésével. Toronto első postahivatala 1833-ban nyílt meg, és még ma is működik, mint postai szolgáltató és bélyegárusító hely, illetve működik benne egy múzeum is, mely a postai szolgáltatások történetét mutatja be. Ha az 1830-as évek stílusában szeretnénk levelet küldeni, akkor azt is megtehetjük, ugyanis rendelkezésünkre áll egy lúdtoll, pecsétviasz, és levélpapír. Érdemes még felkeresni a The Bata Shoe Múzeumot, amely a cipő szociális és kulturális vonatkozásaival foglalkozik. A múzeumban láthatjuk az időszámításunk előtt hordott egyiptomi szandálokat, de híres emberek cipőit is megvizsgálhatjuk. Kanada legnagyobb múzeuma a Royal Ontario Museum, amely több mint 6 millió tárgyat őriz. Van itt Távol-keleti gyűjtemény, amely a kínai régészet és művészet egyik legjobb kollekciója Kínán kívül, illetve a Mediterrán világ, az ókori Egyiptomot, Núbiát, Görögországot és Rómát mutatja be. A Kanadai örökség részleg az ország történelmi emlékeivel és örökségével, valamint az itt élő népekkel foglalkozik. 

A belváros egyik nevezetes, kupolás épülete a SkyDome sportkomplexum és szórakoztató központ, amelynek különlegessége, hogy a kupolája teljesen kinyitható. Toronto jellegzetes látképét, az 553 m magas CN Tower is meghatározza, melyet 1976-ban adtak át a közönségnek. A toronynak több kilátóterasza van, a külső terasz 342 méteren látható üvegpadlózattal, a belső terasz pedig 346 méternél van, illetve 350 méternél egy forgó étterem működik. A Harbourfront-on egykor üzemek és raktárak kaptak helyet, melyeket ma hotelek, vendéglők, sétálóutcák és parkok váltottak fel. Itt található Toronto kikötőjének történetét bemutató múzeum is, a Toronto’s Waterfront Museum, amely egy helyreállított raktárban kapott helyet. A Canadian National Exhibition területén gránit emlékmű jelzi, hogy itt volt egykor a franciák által létrehozott Fort Rouillé. Ennek közelében láthatjuk a Fort York-ot, az angolok által 1793-ban alapított erődöt, melyet 1813-ban az amerikaiak el akartak foglalni, de a visszavonuló angolok felrobbantották a már benne lévő amerikai katonákkal együtt.

A The Grange udvarház a Grange Parkban áll, mely egyike Toronto legrégebbi épületeinek. Az 1817-ben épült téglaépület eredetileg a Family Compact egyik tagja tulajdonában volt, de ma múzeumként funkcionál, mely az 1830-1840-es évek béli Felső-Kanada életét mutatja be. Az Art Gallery of Ontario, Ontario művészeti galériája 50 kiállítótermében 600 év képzőművészetéről ad képet. Toronto fontos történelmi emléke a Mackenzie House, amely a város első polgármesterének, William Lyon Mackenzie-nek az otthona volt. A viktoriánus stílusú házat a hálás polgárok ajándékozták a polgármesternek, aki az 1837-es Felső-Kanadában kitört lázadásnak az élére állt. A Toronto Police Museum and Discovery Centre rendőrségi Múzeum és Felderítési Központ, a rendőrparancsnokság épületében, a rendőrség történetével foglalkozik. A rendőrautókon, speciális felszereléseken és egyenruhákon kívül, konkrét események bűnjeleit és bizonyítékait is megnézhetjük, illetve megismerkedhetünk néhány Torontóban megtörtént híres bűneset részleteivel. A University of Toronto Torontói Egyetem, Ontario legnagyobb és legidősebb egyeteme, ma közel 50 000 hallgatója van. Épületei szétszórtan helyezkednek el, van közöttük olyan is, amely a XIX. században épült. Az egyetem központja a King’s College Circle körtér, amely egy hatalmas füves terület. Különböző stílusú épületek veszik körül a területet, mint például a neoromán stílusú, 1859-ben épült University College és az 1919-es neogótikus Hart House. A körtéren található még a Convocation Hall gyülekezési csarnok is, amely olykor hangversenyeknek is otthont ad.

A belvárostól nyugatra található High Parkban különböző típusú kertek, sétáló utak, tavak, játszóterek, állatkifutók, uszodák és egy szabadtéri színház is látható. A park közelében találjuk a Black Creek Pioneer Village-t, amely az 1860-as évek életét mutatja be, 35 gondosan rekonstruált épületen keresztül. Munka közben láthatjuk a mesterembereket, a kovácsot, a bádogost, a molnárt, az órást és a takácsot, illetve a fonó és főző háziasszonyokat a házakban. A belvárostól északra találjuk az Ontárioi Tudományos Központ épületét, amely a tudomány és a technika világát mutatja be, több mint 800 önállóan kezelhető eszközzel. Szimulálva végig lehet menni egy olimpiai bob pályán, lehet űrutazást tenni vagy egy trópusi esőerdőben sétálni. Torontónak saját állatkertje is van, ahol több mint 5000 állat él, és a világ földrajzi tájainak legtöbbje képviselteti magát. A hét pavilonban India, Ázsia, Dél-Amerika, Afrika, Észak-Amerika és Ausztrália állatvilágával ismerkedhetünk meg természetes környezetükben. A pavilonok között kifutók vannak, ahol például az elefántcsorda fürdését is meg lehet nézni. 

A Niagara vízesés a világ egyik legnagyobb és legismertebb természeti csodája. A vízesést Louis Hennepin atya látta meg 1678-ban, de a francia prémvadászokon, felfedezőkön és misszionáriusokon kívül nem sokan jártak erre. 1885-ben megalakult a Niagara parkok bizottsága, hogy megőrizze a vízesések kanadai oldalának sértetlenségét. A másodpercenként 3600 köbméteren felüli vízmennyiséget áramtermelésre használják a szurdok végében álló erőművek turbináiban, amelyhez a vizet négy hatalmas alagúton vezetik. 1950-ben állapodott meg az Egyesült Államok és Kanada, hogy áramot termelnek és a megtermelt energián a két állam fele-fele arányban osztozik. Az egyik legnagyobb vízesés a Canadian Falls, mely 56 m magas, 670 m széles, pereme görbét formáz, ezért gyakran nevezik Patkó-vízesésnek is. Az American Falls egy kicsit magasabb, mivel 58 m magas, de csak 323 m hosszú. A kanadai oldalra évente több mint 12 millió látogató érkezik, akik ezen az oldalon le tudnak menni lifttel a vízeséshez, és bemenni a vízesés mögé, illetve a Maid of the Mist nevű hajókkal megközelíteni a vízesést.