Kínai Újév

A kínai újév alkalmával a legfontosabb a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, és sütés-főzésen kívül, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házakat kisöprik, és ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A hiedelem szerint a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, és onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni, és megszabadulni a régiektől, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor úgy vélik, egész évben tartozni fog nekik. Újév előestéje az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, és együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat játszanak, beszélgetnek, és televíziót néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárda durrogtatás is, mely a rossz szellemek elijesztésére szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjelnek számít. Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak, nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni. Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az újévben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni. Az újévi szokásokhoz tartozik a "piros tasak”. Egy piros ünnepi borítékba pénzt csomagolnak, és ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. Az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt udvariatlanságnak számít.

Brazíliai karnevál

A Morro lakói minden évben egyszer, a karnevál idején, birtokba veszik a várost, amikor Rio egy tarka színpaddá változik, ahol az utcákon színes álarcokba és ruhákba bújt Rióiak járják szambájukat több napon keresztül. A karnevál, mely szombattól kedd estig tart, Rió legnagyobb eseménye.

Velencei karnevál

A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget. A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet, megszólalnak a harsonák, és léggömbök százai repülnek az égbe, majd a Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek a "Viva Venezia! Ciao Venezia!" szavakat kiabálják, a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. A "kis galamb röpte" a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen.Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén - húshagyó kedd éjjelén - szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak, azt kiáltozva: "Elmegy! Elmegy! Elmegy!" Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. A bauta volt az első maszk, és kizárólag az arisztokraták viselték. Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Régen a pestis elleni védekezés miatt viseltek hatalmas csőrszerű álarcot és a fejük búbjáig beöltöztek, illetve kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak.

Nizzai karnevál

Nizzában az egyik legnagyobb esemény a Nizzai karnevál, mely minden év február 2. hetének péntekén kezdődik és húshagyó kedden tűzijátékkal ér véget. Minden második nap van esti felvonulás, és minden harmadik nap 14h-kor virágkarnevál. 

Menton-i citromfesztivál

Az egyik legnagyobb esemény, melyet februárban rendeznek. A város központi terét lezárják, és számtalan citromból és narancsból felépített szoborral töltik meg a területet. Minden évben más téma köré rendezik a fesztivált, és ennek megfelelően alakítják ki a szobrokat.

Thaiföldi Loy Kratong és Yi Pang

A legszebb ünnep Thaiföldön a Loy Kratong, amikor a thaiok banánból és banánfalevélből ajándékkosarakat készítenek, melyeket gyertyákkal, füstölőkkel, és virágokkal díszítenek, majd vízre tesznek, a vizek Istennőjének felajánlva. Ez az ünnep egybeesik a Yi Panggel, mely során rizspapírból készült lampionokat engednek a levegőbe, melyeket a mécsesek hője emel a magasba. A szertartás során, a rossz szerencsét küldik fel az égbe az istenekhez, a kívánságaikkal együtt. A thaiok hiszik, hogy újévkor megtisztítja őket a víz a bűneiktől, ezért április közepén a világ legnagyobb fröcskölő fesztiválját tartják. Ebben az időszakban vödörrel, és vízipuskával járkálnak a helyiek, és akit tudnak, lelocsolnak, valamint meglátogatják az idős rokonokat, a buddhista monostorokba élelmet visznek a szerzeteseknek, illetve illatos vízzel megtisztítják a Buddha-szobrokat. 

Indiai Holi

Indiában a tavasz kezdetét a hindu Holi, vagyis a színek fesztiválja jelzi, amely Phalguna hónap utolsó teliholdas napjára esik. A fesztivál hagyományai India egyes pontjain eltérnek egymástól, de a legtöbb helyen öt napig ünneplik. A fesztivál egyik új szokásává vált a Phalguna Poornima, vagyis telihold éjjelén, máglyán elégetik a tél során az otthonokban felhalmozódott gyúlékony anyagokat, jelezvén a hűvös napok elmúlását, valamint a forró nyári időszak közeledtét. A máglyaégetést követő napon mindenki festékporral szórja be a másikat, és vízzel locsolja le. Az ünnep az újjászületést jelképezi, és a jó győzelmét a gonosz felett. Holi alkalmából a legtöbben bhang-lassit vagy bhang-badam milk-et fogyasztanak, mely egy madártejhez hasonló édes-sárga hideg ital, csak tojáshab nélkül készül, sáfránnyal, kardamonnal és mandulával.

Cseresznyevirágzás (Sakura) Japánban

Japán egyik legszínpompásabb fesztiválja a Hanami. A cseresznyevirágzást a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik, és több napon át tartó ünnepség sorozattal éltetik. A Hanami szó jelentése: cseresznyevirág-nézés, ami egy családi és baráti körben, piknikezéssel eltöltött program, egy alkalom a természet szépségében való gyönyörködésre, a hosszú tél utáni közös kikapcsolódásra. Az emberek családostul, kollégákkal, étellel-itallal megrakott kosarakkal vonulnak ki a cseresznyefák alá. Mivel a virágzás csak 4-5 napig tart, így az élet rövidségére emlékezteti a japánokat, akik örülnek az életnek, a pillanat megélésének.

Cannes-i filmfesztivál

A városban a legnagyobb esemény a májusi Cannes-i filmfesztivál, melynek az 1983-ban felépített Palais des Festival et des Congrés ad otthont, illetve a város szállodáit feldíszítik az éppen aktuális filmek posztereivel. 

Ramadán

A ramadán a legnagyobb muszlim ünnep, ami a muszlin holdnaptár kilencedik hónapja, és a Hold járásától függően 29 vagy 30 napig tart. A hagyomány szerint 610-ben, ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki ekkor a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. A ramadán a Gergely - naptár szerint minden évben 11 nappal korábban kezdődik, ezért minden évben más időpontra esik. Az ünnep alatt napnyugtától napkeltéig nem szabad enni, inni, dohányozni, fürdeni, és szeretkezni, illetve semmi olyat tenni, ami a test öröme, de kerülni kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet és a pletykálkodást is, viszont kötelező imádkozni, elmélkedni és jótékonykodni. A hívőknek be kell bizonyítani Allah számára, hogy a lelkük erősebb a testüknél. Dubaiban minden este az imám hangja hívta a hívőket az iftár-ra, ami a naplemente utáni esti vacsora. A napkelte előtti reggeli neve szuhur, amikor annyi ételt és italt próbálnak magukhoz venni a hívők, hogy az egész nap kitartson. Az első étkezés hagyományosan tejjel és datolyával kezdődik, mivel ezt fogyasztotta Mohamed próféta is. A ramadán ideje alatt kihaltak az utcák, a hivatalok többsége zárva tart, de a közlekedés egy kicsit kaotikus, ugyanis a hívők délutánra már szédelegnek az éhségtől és a szomjúságtól. Az ünnep vége előtt pár nappal van az elrendelés éjszakája, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül az isteni kinyilatkoztatást, ezért ezt az éjszakát az imádkozásnak kell szentelni. Ha olyan szerencsés egy hívő, hogy ima közben fényességet lát, akkor hite szerint Allah teljesíti a kívánságát. A böjti időszakot háromnapos ünnep zárja, a Kis Bajrám, mellyel visszatér az élet a rendes kerékvágásba.

Spanyolország - La Tomatina és a Pamplonai bikafuttatás

Minden év júliusában megrendezik Pamplonában a bikafuttatást a Szent Fermin ünnep alkalmával. Petárda jelzi, mikor kiengedik a bikákat. A nyakukban piros kendőt viselő helyiek és turisták elkezdenek az utcákon rohanni a bikák elől, és amikor a bikák utolérik őket, megpróbálnak kiugrani a kordonok mögé.

Minden év augusztus utolsó szerdáján megtartják a paradicsom fesztivált, amikor is Buñol főterén dél körül néhány teherautó meghozza a 40 tonna paradicsomot, és egy petárda jelére megindul a dobálódzás. Az egyetlen szabály, hogy csak a szétnyomott gyümölcsöt szabad eldobni.

Olaszország - Palio

A Palio lóverseny a mai napig lázba hozza az embereket. Bármilyen nehéz körülményeket hozott Siena fordulatos történelme, a versenyeket megtartották minden évben két alkalommal, július 2.-án és augusztus 16.-án. Általában este tartják a versenyt, mely előtt díszmenet keretében a térre vonulnak a lovasok, illetve a zászlódobálók. A Piazza del Campón megtartott Palión Siena városnegyedei (contrada) versenyeznek egymással. A 17 városnegyedből 10 versenyezhet, melyet sorsolással döntenek el, de az előző év azonos időszakában kimaradt hét automatikusan részt vesz, így csak további hármat sorsolnak. 

Oktoberfest - Németország

Az oktoberfest a világ egyik legnagyobb népünnepélye, melyet 1810 óta évről évre több millió ember látogat. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek, amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál. A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 literes volt, manapság már csak 1 literes. Miden évben újratervezik, tulajdonosuk pedig a sörfőzde, aki a sört tölti bele, így eltulajdonításuk bűncselekménynek számít.

Halottak napja – Mexikó 

A halottak napja egy vidám ünnep Mexikóban, amikor helyi ételeket lehet megkóstolni, részt lehet venni táncbemutatókon, koncerteken, és megnézhetjük hogyan készítik a tradicionális mexikói ételeket. A tereket telis tele rakják este gyertyákkal és kis koponyákkal, mindenki fehérbe öltözik, és a sírokat feldíszítik színes virágokkal, halálfejekkel és keresztekkel. A cél a halottakra való emlékezés, és az ő bevonásuk a mindennapi életbe, mindez nevetéssel, felvonulásokkal, és a halottak kedvenc ételeivel. A temetőkben is hatalmas bulikat tartanak étellel és zenekarokkal, lehet koponya formájú nyalókákat venni illetve marcipánból koporsó formájú édességeket. Az emberek koponyákat festenek magukra, és megelevenedik La Catrina, a halál jelképe is.