A Kínai Nagyfal nem egy összefüggő építmény, különböző erődítményekből áll, ezért nem lehet pontosan megállapítani a hosszát. Kína védelmében épült, hogy megóvja a lakosságot az északi nomád törzsek támadásaitól, akik betörésének megnehezítése érdekében már az i.e. V. században elkezdtek építeni egy, a mai Nagyfal elődjeként számon tartott védelmi vonalat, amelyet aztán a Kínát először egyesítő császár, Qinshi Huangdi alatt és után kezdtek egységesíteni, majd a Han-dinasztia idején fejeztek be. Sokan nevezik a helyet a könnyek temetőjének is, mivel a legenda szerint a munkálatok során életüket vesztett emberek holttesteit a falba építették. A Nagyfal a Bohai-öböl partján fekvő Shanhaiguan-tól a Takla-Makán sivatag széléig húzódik, teljes hossza pedig 6300 km. A Peking közelében levő része 8-10 m magas, 4-5 m széles, és 5-600 éves.