Életünkben először utaztunk tengerjáró hajón, ami Velencéből indult. Dél körül kellett letenni az autókat egy központi nagy parkolóban Velence kikötőjében, majd be kellett menni egy hangárba, ahol útlevél ellenőrzés volt, utána felszalagozták a bőröndjeinket, és azokat is le kellett adni, majd fotókat készítettek rólunk, amiket a kabinunk kártyájára tettek, és így azonnal meg is kaptuk a kabinunk kártyáit, illetve ezekkel a kártyákkal tudtunk ki és beszállni a hajóra, mert vonalkódosak voltak. Ezután jött egy átvilágítás, mint a reptéren, majd lehúzták a kártyáinkat, és egy kisebb hajóra tereltek, ami a nagy hajóra vitt. Olyan 30 perc után érkeztünk meg a nagy hajóra, és a kis hajóról a nagy hajó oldalába szálltunk be, ahol újra volt egy ellenőrzés. Ezután megkerestük a kabinunkat, és egy kicsit pihentünk. Szuper jó volt a kabin, mert volt benne egy kis fürdőszoba, két ágy, szekrények, asztal, szék, és egy terasz székekkel. A kabinunk a 7262 volt baloldalt középen a 7. emeleten. Összesen 11 emelet volt a hajón. A bőröndöket csak este kaptuk meg, így addig is elindultunk felfedezni a hajót, amin volt két uszoda, négy jacuzzi, sportpályák, wellness rész, színház, kaszinó, boltok, 3 – 4 diszkó, a második emeleten étterem és a kilencedik emeleten egy büfé és uszoda animációkkal. Az is kiderült, hogy reggel 9h – 17h30 van büfé, úgyhogy mentünk is egy késői ebédre, és egész nap volt ingyen hideg víz. Olyan százféle ételből lehetett választani, nem beszélve a sok desszertről és gyümölcsről. Este 7h – kor az elegáns étteremben vacsoráztunk a második emeleten, ahol minden nap 4 fogásos vacsorát szolgáltak fel, és 4 féle ételből lehetett választani. Előétel egy saláta, felvágott vagy hal volt, a második általában egy tészta, a harmadik hús vagy hal és a negyedik egy desszert. Különleges ételek voltak minden nap, kis fogások, de így is rengeteg volt. Volt külön gyerek menü is (tészta, krumpli és nuggets). A színházban minden este 21h45 – kor kezdődött egy 45 perces előadás. Az első előadás egy énekes táncos velencei szerelmi háromszög volt. Az előadás után 11h – kor feküdtünk le, bár én még mentem volna a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek diszkójába, de már nem bírtam. Következő nap 9h fele keltünk, mert csak 10h – ig volt reggeli, majd az uszodához mentünk, ahol egész nap program volt, vetélkedők, ügyességi játékok, arcmasszírozás, zumba, tánc, jóga ... Utána ebéd jött, majd ebéd után a hajó kikötött Bari – ban, ahol mi már jártunk korábban, így csak a belvárosba sétáltunk be enni egy fagyit és megnézni a Katedrálist. Mire visszaértünk a hajóra már elkezdték felszolgálni a vacsorát. Este a színházban énekes – táncos show műsor volt. Következő nap korán kellett kelni, mert egy órával át kellett állítani az órát, és így vesztettünk egy órát. 8h – kor kelés, ami már 9h volt és rohanás reggelizni, mert 10h – ig van csak. Utána pihenés, séta a hajón, 12h – tól színház (táncos énekes cirkuszos előadás), ebéd a büfében, ami annyira telis – teli volt, hogy le se tudtunk ülni sokáig, majd megint pihenés, utána pool party, 4h – kor animátorokkal tánc, uzsonna (churros, pizza és rengeteg süti), újra pihenés, majd jött a vacsora, színház 20h45 – kor és gyerek diszkó. Ezen kívül volt még karaoke és bingo is. Minden reggel kaptunk egy programfüzetet (3 oldalas), amiben le volt írva az aznapi program, reggel 8h – hajnali 2h. Eddig a hajóút tökéletes, szinte nem is érezni, hogy vízen vagyunk, a tenger gyönyörű sötétkék színű és alig hullámzik. Mikor felszálltunk a hajóra minden gyerek kapott egy karkötőt a kabinja számával, és egy elsősegély tanfolyamon is részt kellett venni. A hajón szinte mindenki 5 nyelven beszél (angol, német, spanyol, olasz, francia), és a program felelős Alejandro Gonzales nagyon szórakoztató, minden este mond egy beszédet a színházi előadás után 5 nyelven, amiket kever egy kicsit és hadar is, illetve hangos bemondón is folyamatosan bemondanak mindent. A wc lehúzó pont olyan hangot ad ki, mint a repülőn, a kabin barna és bordó színű, úgyhogy egy kicsit öreges hatása van, de nem zavaró. Reggel 2 új lapot is kaptunk, amin az állt, hogy Mykonos – on és Santorini – n nagyon meleg van, Santorini – n libegő visz majd fel a városba, és reggel 11h – ig ki kell kérni a hajójegyeket, ha ki szeretnénk menni a szigetekre. Mykonos – ra 9h50 – es jegyet kaptunk, Santorini – ra pedig 8h – at.  Santorini – ra nem tudtunk befizetni kirándulást, mert elfogyott, így nekünk kellett megszervezni a kirándulásunkat. Volt Costa app is, ami minden nap megmutatta a menüt és a programokat. Ma a hajó nem kötött ki sehol sem, úgyhogy egy pihenősebb nap volt. Este a színházban lézer show volt, és kivilágított ruhákban táncoltak. Hajóutunk második megállója Mykonos volt. Reggel 8h – kor keltünk kicsit nehezen, bepakoltuk a hátizsákot és siettünk le reggelizni, majd az A vagy B szintre kellett lemenni, mert ott volt a találkozó. Bár 9h50 – re kaptunk hajójegyet, bíztunk benne, hogy talán hamarabb is kijutunk a szigetre. Egy kicsit vártunk, aztán bemondták a hangos bemondóba, hogy akinek nincs jegye, az is akármikor kimehet hajóval, mivel szinte üresen közlekednek a hajók Mykonos és a tengerjáró hajó közt. A hajó oldalából lehetett kisebb hajókba beszállni, amik kivittek a sziget kikötőjébe. Nagyon durván fújt a szél, de szerencsére volt benti része a kis hajónak, ahol le tudtunk ülni. A szélnek köszönhetően a hullámok rendesen dobálták a kis hajókat, de most valahogy nem féltem, inkább élveztem. Olyan 50 – 60 fő fért egy hajóba. Nagyjából 5 perc alatt kiértünk a kikötőbe és onnan a központ olyan 15 perc séta volt. Szerencsére nem volt őrületesen meleg, és a szél is fújt, így olyan fél óra alatt be lehetett járni a várost. A kikötő mellett volt egy kis strand egy fával, úgyhogy akár árnyékba is le lehetett ülni. A víz nagyon tiszta és kellemesen langyos volt, a part pedig mini köves. Mi rögtön besétáltunk a városba, ahol keskeny kis utcák voltak, fehér házakkal, sok butikkal, színes lenvászon ruhákkal, táskákkal és ékszerekkel. Nagyon jó ruhákat és kiegészítőket árultak, csak elég drágák voltak. Hamar megtaláltuk a velencei kikötőt és a malmokat is. Úgy emlékszem más látnivaló nem volt a városban, így csináltunk pár képet, videót, pihentünk egyet az árnyékban, vettünk képeslapokat, egy kis táskát, majd visszamentünk a hajóra ebédelni, mert durván elkezdett fújni a szél, és féltünk, hogy baja lesz a fülünknek. Ebéd után pihentünk egy kicsit, majd visszamentünk strandolni. Egy szigeten általában 5 – 6 órára köt ki a hajó, de most egy teljes napra kikötött, így reggel 8h – 21h kint lehetett lenni. A strandon találkoztunk MSC – s magyarokkal is, akik pont ugyan azon az útvonalon mentek, mint mi. Úszás után még bementünk egy kicsit a központba, vettünk még képeslapot, mágneses könyvjelzőt és egy Mykonos könyvet. Újra elkezdett fújni a szél, úgyhogy 7h fele vissza is mentünk a hajóra, zuhanyoztunk és mentünk vacsorázni, majd a színházba. Mykonos, a világ legismertebb görög szigetei közé tartozik, amely a Kykládi szigeteken, a Földközi tenger közepén helyezkedik el. A sziget híres festői tájairól, fehér házairól, élénk éjszakai életéről, gyönyörű strandjairól és gazdag kultúrájáról. Mykonos – ról azt tartják, hogy Herkules által legyőzött óriások megkövesedett testéből alakult ki. Mykonos város, más néven Chora, a sziget fővárosa, amely a történelem és a modern élet izgalmas keverékét kínálja. A festői szűk utcák, a fehérre meszelt házak, a híres kék ablakok és a díszes ajtók mind hozzájárulnak a város egyedi varázsához. Chora a sziget gazdasági és kulturális központja is, ahol megismerkedhetünk Mykonos hagyományaival. Szélmalmai a legismertebb jelképei, az öt jellegzetes, óriási szélmalom Mykonos városában az első, amit látni lehet. A sziget területén összesen 16 régi szélmalom áll, többségüket a velenceiek építették a XVI. században a gabona megőrléséhez. Az ipari fejlődéssel szerepük csökkent, míg végül a XX. század közepétől kezdve már egyáltalán nem használták őket. Mykonos változatos természeti adottságokkal rendelkezik, a Kükládok többi szigetén megszokott hegyek helyett itt lapos szikladombokra kapaszkodhatunk fel. Mykonos egyik partszakaszát Kis Velenceként is becézik, mert a járdát a tenger mossa, az épületek pedig szó szerint a vízre épültek, melyeket a XVI. és a XVII. században gazdag tengeri kereskedők építették. A Mikéli negyed egy másik elbűvölő része Mykonos városának, amelyben a hagyományos görög stílus keveredik a török hatásokkal. A XV. században épült Paraportiani templom a sziget egyik legismertebb vallási építménye, amely Mykonos városának szívében található. A templom egyedülálló építészeti stílusáról híres, amely egyesíti a bizánci, a kora keresztény és a hagyományos görög elemeket. A templom fehérre meszelt falai és félkör kupolája igazán különleges. Öt kis templom épült egymás fölé, amely együttese ma is látható. A Panagia Rodario szintén itt helyezkedik el, amely, bár elpusztult 1991 – ben egy tűzvész következtében, később újjáépítették, és ma katolikus templomként működik. Ano Mera falu ad otthont egy XVI. századi kolostornak, az úgynevezett Panagia Tourliani – nak, ahol láthatunk egy rendházat szoborszerű harangtornyával és egy márvány szökőkutat. A kolostor belsejében bizánci emlékek gyűjteménye tekinthető meg, továbbá a kolostor körüli márvánnyal fedett területen több ajándéküzlet és étterem is található. Ano Mera falu egy igazi nyugalmas menedék, ahol megismerkedhetünk Mykonos hagyományos életével. A falu közelében egy még régebbi kolostor is látható, a Paleokastro, valamint egy bizánci vár romja. Ezen kívül több, mint 300 kis templom és kápolna található a városban, melyek többségét csodás megmeneküléseket átélt tengerészek emeltették hálájuk jeléül. Az Archaeological Museum of Mykonos is egy fontos kulturális látnivaló, amely a sziget történelmét és művészetét mutatja be. A múzeumban különféle régészeti leletek találhatóak, köztük a híres Delos szigetéről származó műtárgyak, amelyek a sziget gazdag történelmét tükrözik. Delos sziget, amely mindössze rövid hajóútra található Mykonos partjaitól, az ókori világ egyik legfontosabb vallási központja volt. A sziget az Apollón és Artemisz istenek szent helyeként ismert, mely ma egy lenyűgöző régészeti lelőhellyé vált. Delos tele van ókori romokkal, templomokkal, szobrokkal és mozaikokkal, amelyek mind a görög civilizáció gazdagságát és vallási életét tükrözik. A sziget fővárosában található egy néprajzi múzeum is, mely egész Görögország egyik legjobbja, és ahol kézműves tárgyakat régészeti, valamint tengerészeti gyűjteményeket nézhetünk meg. Mykonos legismertebb strandjai közé tartozik Paradise Beach és Super Paradise Beach, amelyek a fiatalok körében rendkívül népszerűek. Itt a napozás mellett a vízi sportok és a bulizás is nagy szerepet kap. A Psarou Beach egy elegánsabb strand, ahol luxusjachtok horgonyoznak és exkluzív éttermek kínálnak ínycsiklandó étkeleket. A Platis Gialos Beach és a Ornos Beach kifejezetten családbarát, ahol nyugodt környezetben élvezhetjük a tengerparti pihenést. Mindezek mellett Mykonos szigetén számos egyéb gyönyörű, kisebb strand is található. Akik egy pihentető tengerparti élményre vágynak, Mykonos északi oldalát válasszák, a Panormos öblöt, mely kevésbé fejlett, de nagyon nyugodt. Elia tengerpart a leghosszabb strand Mykonos – on, mely megközelíthető busszal Mykonos városból vagy hajóval Platis GIatos – ról. Itt vízi sportkölcsönzők, éttermek, bárok és szállodák sokasága vár. Mykonos ismert éjszakai életéről is, és szinte minden este különleges eseményekkel, partikkal és koncertekkel vár. A Cavo Paradiso, a Scorpios és a Jackie O’ Beach Club mind olyan helyek, ahol híres DJ – k pörgetik a lemezeket, és ahol a zene és a tánc egész éjszaka garantált. Következő nap is korán keltünk, mert Santorini – re mentünk, mely a Kykládi szigetek egyik legismertebb tagja, egy igazi paradicsom, amely mesés tájakkal, impozáns naplementékkel és gyönyörű fehér házaival egyaránt elvarázsol. A sziget vulkáni eredete, romantikus atmoszférája, gazdag történelme és kristálytiszta tenger vize felejthetetlen élményt nyújtanak. Már régóta szerettem volna eljutni erre a szigetre, és most végre sikerült. Mivel csak pár órára kötött ki a hajó, nagyon korán reggel kellett kimennünk, már csak azért is, mert egy kis felvonóval lehet feljutni a hegy tetején levő városokba, ahol átlagosan 2 – 3 órát kell várni, hogy feljussunk. Ennek tudatában 7h – kor keltünk, gyorsan megreggeliztünk a büfében, utána a színház terembe irányítottak, majd 8h40 – kor felszállhattunk a hajóra. Mindazok, akinek a jegye 8h, 8h15 és 8h30 – as volt, indulhatott. 9h – kor már Santorini – n voltunk, a felvonónál, ahol szerencsére csak 5 percet kellett várni. Olyan 3 perc alatt felértünk Fira – ba, és siettünk a buszmegállóba, hogy át tudjunk menni Oia – ba. Pont mikor odaértünk, jött is a buszunk, és olyan 5 perc várakozás után el is indult. Egy csomó busz parkolt bent, de mindegyiknek zárva volt az ajtaja. Egyszer csak az egyik sofőr elkezdett kiabálni, hogy hova megy a busz, és hirtelen mindenki megrohamozta a buszt, aki abba a városba szeretett volna menni. Jegyet beszállásnál lehetett venni a hátsó ajtónál. Oia olyan 20 perc volt hegyi szerpentinen. Mikor megérkeztünk a város teli volt, alig lehetett menni. Valahogy felverekedtük magunkat a főtérre, ahol volt egy szép kis görög templom, amit belülről is megnéztünk. Utána jobbra mentünk egy keskeny utcán, ami teli volt boltokkal és éttermekkel, a végén pedig egy kilátót találtunk, fantasztikus kilátással a tengerre. A hotelek a hegy tövében helyezkedtek el, így a szállodák alkalmazottjai folyamatosan rohangálnak föl – le a nehéz bőröndökkel, amiknek a fogóit egymásba kötve vitték a vállukon. Santorini – n már nagyon meleg volt, szinte kánikula. Vettünk 2 kis táskát, és még a buszmegállóban képeslapot és könyvet. Utána visszamentünk a templomhoz, és a város másik felét néztük meg, aminek a végén volt egy sárga templom. 13h fele végeztünk, sok jó ruhás és ékszeres bolt volt itt is, de sajnos mennünk kellett vissza Fira – ba, hogy ne késsük le a hajót. Pont elkaptuk az 1 órás buszt, mert késett. Mikor megérkeztünk Fira – ba, teli volt a pályaudvar, és a kis váróban a buszsofőrök éppen ebédet kaptak, mi pedig a kinti váróban ittunk és ettünk. Ezután végig mentünk a sétáló utcán Fira – ban, amit lezártak az autók elől. A lenti út nem volt olyan érdekes, de a fenti szuper volt, jó kis boltokat és éttermeket láttunk és a kilátás elképesztő volt a tengerre. Először nem értettük, hogy a sétáló utca közepétől miért nem lehet előre haladni, aztán kiderült, hogy vagy 1 km – es sor állt a felvonó előtt. Esélytelen volt, hogy azzal lejussunk, így gyalog indultunk el lefelé. Elég durva volt az út, mert nagyon csúszott, nem nagyon lehetett kapaszkodni, ráadásul nagyon meleg volt és a szamarak is folyamatosan jöttek föl és le. Az út teli volt szamár kakival és pisivel, a kezünkben egy babakocsi, egy 3 éves gyerek, és a nehéz hátizsák, úgyhogy kalandos volt. Többen el is estek az úton. Olyan 50 perc alatt értünk le. Azonnal mentünk is a hajóhoz, ami pont indult. Kaptunk egy hideg narancslevet is a beszállásnál, amitől később megfájdult a torkom. A szürkés fekete lávaszirtek tetején álló fehérre meszelt romantikus települések, a letűnt civilizációk régészeti kincsei és a mesés naplementék miatt Santorini szigete a világ legjobb helyeinek listáján mindig kiemelkedő helyen szerepel. A helyi mítosz szerint Santorini voltaképpen Atlantisz ősi városa volt, és több, mint 9.500 évvel ezelőtt pusztult el a minószi kultúrkör egyéb településeivel a hatalmas vulkán kitörése során. A vulkánkitörés a szigetből egy teljes szigetvilágot (a fősziget Thira, a többi szigete Thirassia, Palea Kameni, Nea Kameni és Aspronisi) hozott létre, és egy olyan földrajzi és földtani jelenséget hagyott maga után, ami ma is vonzza a látogatókat, egy óriási, tengervízzel teli kalderát, ezzel formálva egy kiterjedt lagúnát, ami ma olyan mély, hogy még a legnagyobb tengerjáró hajók is ki tudnak itt kötni. Két kis vulkanikus sziget van a kaldera közepén, Nea Kameni és Palea Kameni (Új és Régi Kameni), melyek hajóval érhetőek el. Santorini fővárosa, Firá (Thíra), mely egy 300 méter magas kalderára (vulkáni szikla tetejére) épült, 200 évvel ezelőtt. Gyönyörű település, a fekete vulkanikus sziklafalba vágott teraszokra épült hófehér, szorosan egymás mellett levő, különleges formájú, vulkanikus kőzetből épült házaival, barlanglakásaival, szűk sikátoraival, kacskaringós utcáival és kék háztetőivel. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor. A város leghangulatosabb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is látható, Fira egyik jelképe. A város régészeti múzeumában a Théra és Akrotiri környéki ásatások kincseit őrzik Kr. e. III. évezredtől a római korig, de itt találjuk még az Elgin Marbles szobrokat, amelyek az ókori görög civilizáció kultúrájának fontos darabjai. A Szépművészeti Múzeum gazdag kollekcióval rendelkezik a sziget történelméről, úgyhogy azt is érdemes megnézni. Fira az egyik legforgalmasabb és legélénkebb hely a szigeten, itt találhatóak a sziget legjobb éttermei, kávézói, valamint számos helyi kézműves bolt. Imerovigli egy festői falu Santorini északi részén, mindössze 2 km – re Fira – tól, mely nemcsak kisebb és csendesebb, mint Oia vagy Fira, de 300 méteres tengerszint feletti magasságával tökéletes célpont, ha szeretnénk megnézni az Égei tengerbe bukó nap utolsó sugarait. Imerovigli nevezetes a kolostoráról és több szép kis templomáról, valamint innen érhető el a Szkarosz szikla is, melyről lenyűgöző a kilátás. Ha itt járunk, a szikla alatti templomot is érdemes megnézni. A Skaros Rock egykor egy erődítmény része volt, de ma is láthatóak a romjai, amelyek szintén bepillantást nyújtanak a sziget történetébe. Santorini legismertebb települése Oia, mely a sziget és talán az egész görög szigetvilág legfestőibb faluja. A kis, fehérre meszelt házak, a kék kupolás templomok és a sziklákra épített szűk utcák gyönyörűek. Oia igazi varázsa a naplemente, amely minden este egy csodálatos látványt nyújt, miközben a tenger arany és rózsaszín színekben fürdik. Számos ház ma elegáns butik hotelként működik infinity pool – al, amik a kalderára néznek, csodálatos kilátást nyújtva Palia, Nea Kameni és Thirassia szigeteinek vulkanikus tájaira. Az Akrotiri régészeti lelőhely a sziget déli részén található, mely a minoi civilizáció egykori városának romjait őrzi. Az Akrotiri – i település, amely a Kr. e. XVII. század környékén virágzott, a vulkáni kitörés következtében elpusztult, de a hamu megőrizte az épületek szerkezetét, így ma is fantasztikus betekintést nyújt a múltba. Akrotiri romjai különösen érdekesek, mert hasonlítanak a híres Pompeii romjaira, és olyan tökéletesen megőrzött állapotban láthatóak, hogy szinte lehetetlen nem elcsodálkozni rajtuk. Az ásatásokat 1967 – ben kezdték el, és egy több, mint 3000 évvel ezelőtti virágzó, igen fejlett (még csatornahálózat is volt) város nyomait tárták fel, több szintes házakat, kerámiákat és falfestményeket találtak itt a bronzkorból. A sziget Észak – Afrikával való szoros kapcsolataira következtethetünk a házait díszítő freskóiból, melyek legtöbbje most az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található. Akrotiri mindezeken felül a tőle nyugatra elterülő vörös strandról is nevezetes, ahol a vörös sziklák alatt fekvő aprókavicsos strandra nem könnyű eljutni, de megéri, mivel ez az egyik legkülönlegesebb part, amelyet a sziget vulkáni eredete formált. A strand nevét a környező sziklákról kapta, amelyek vulkáni eredetű vörös és fekete színben pompáznak. A tenger vize tiszta és kék, a part homokos, és az egész környezet egyedülálló látványt nyújt. A sziget központjában lévő Pyrgos, Santorini régi fővárosa volt az 1800 – as évek elejéig, mielőtt Fira elnyerte a címet. A falu egyik legnagyobb vonzereje a Pyrgos vár, amely csodálatos kilátást nyújt a sziget többi településére és a tengerre. A falu szűk utcái, fehér házai és régi templomai egy mesés helyet teremtenek, ahol egy kicsit visszautazhatunk az időben. Az apró Pyrgos – t, meszelt kükládoki kunyhóival egy középkori, velencei kastély romjai köré építettek. A korábban álmos, elfeledett Pyrgos 2004 óta újra bekerült a turizmus körforgásába, elsősorban a tehetősebb réteg körében népszerű, számos kis elegáns étteremével és butik hotelével. Pyrgos – ból egy út vezet a Profítis Ilías hegy tetejére (584 méter), Santorini legmagasabb pontjára, lenyűgöző látványt nyújtva a szigetre és a nyílt tengerre. A hegy tetején a Profitilisz Iliász kolostort találjuk, amit szintén érdemes megnézni. Remek kilátóhely még Pyrgos – ban lévő Santo Wines borgazdaság is, ahol a helyi borok, sajtok és olívabogyók kóstolása mellett gyönyörködhetünk az egyik legjobb kilátásban. Santorini legnépszerűbb strandja a dél – keleti parton fekszik 12 kilométerre Fira – tól, Perissa és Perivolos falvak között. Ezt a 6 kilométer hosszú fekete vulkanikus homokos partszakaszt tamariska fák és egy sor tengerparti taverna és kávézó szegélyezi. A homok itt feketébb, finomabb, puhább és még melegebb, mint a szomszédos Kamari strandon, mely a legnagyobb és legnépszerűbb strand Kamari nevű falu partvonala mentén. A falu és a part nevét a Poseidon – nak szentelt kegyhelyről kapta, ami a strand déli végén fekvő sziklafalban áll. Kamari fekete homokos és kavicsos partja a legkiépítettebb strand a szigeten, melyet hotelek, bárok és éjszakai klubok szegélyeznek. A napozás és a pihenés mellett a könnyű búvárkodás és a mélytengeri merülés is a népszerű kikapcsolódási formák közé tartozik. Kamari – ból 1 – 1,5 óra gyaloglás után érhetőek el az ókori Thera romjai. A Kr. e. IX. században alapított város a 369 méter magas Messa Vounó – n található. Az ókorban ez volt a sziget fővárosának kikötője. Az ásatási terület 800 x 200 méteres, ahol templomok és épületek romjai, kerámiák, cserépedények és pénzérmék mutatják be a sziget múltját. A megmaradt romok a város hellenisztikus és római korából, Kr. e. VII. – III. századból származnak. Perissa Beach egy másik népszerű strand Santorini – n, amely a sziget déli partján található. A tengerpart fekete homokkal borított, amit a sziget vulkáni aktivitása alakított ki. A strand híres nyugodt, csendes légköréről, így remek választás azoknak, akik pihenésre vágynak. A tenger vize tiszta és sekély, ezért ideális a fürdőzéshez és a vízi sportokhoz. A strand környéke számos étteremmel, bárral és kávézóval van körülvéve, így minden adott egy kellemes nap eltöltéséhez. Eros strand Santorini egyik top strandja a helyiek és a turisták szerint is. Csendes, félreeső, nyugodt part, a sziget egyik titkos kincse. Eros strand a partot övező hihetetlen formájú, különleges szikláiról is nevezetes. Csak autóval érhető el, és érdemes délelőtt érkezni, mert kevés a parkolóhely és a napernyő. Santorini – n a tavernák többségéből remek kilátás nyílik a mélykék tengerre, ráadásul a helyi konyha is nagyon finom. A sziget specialitása közé tartozik a világhírű napon szárított cseresznye paradicsom, a fava bab (osztatlan borsó), a kapribogyók és a fehér padlizsán. Az egyik leghíresebb bár a szigeten a Franco’s, amely olyannyira híres, hogy a világ legjobb bárja megtisztelő kitüntetést kapta pár éve. Érdemes megkóstolni a Vinsanto bort is, és elmenni valamelyik borászatba. 60 évvel ezelőtt a sziget a paradicsomból élt, akkoriban még Ausztráliába is szállítottak belőle sűrített paradicsom formájában. Másnap 9h fele keltünk, mikor éppen Lefkada mellett mentünk el, Zakynthos – ról viszont lemaradtunk. Reggeli után pihentünk egy kicsit, majd az uszodánál voltunk. Hamar jött az ebéd, majd újra össze kellett pakolni a hátizsákot, mert mentünk Korfu – ra, mely a Jón szigetek második legnagyobb tagja, a görög szigetvilág egyik legnépszerűbb és legfestőibb célpontja. Az elbűvölő táj, a történelmi nevezetességek és a kristálytiszta tenger együttesen vonzzák a turistákat. Korfu nemcsak a gyönyörű strandjairól és nyugodt tengeréről ismert, hanem gazdag kultúrájáról, amely az ókori görög, a római, a bizánci és az osztrák hatások keverékéből formálódott. Hajós utunk negyedik, és egyben utolsó megállója volt ez a sziget. A hajó délután 2h – kor kötött ki, és este 6h – ig kellett visszamenni a hajóra. A szobánk pont a kikötő oldalán volt, így egész Korfu városát le tudtam fotózni a szobánk ablakán keresztül. A hajó nagyon messze kötött ki, így vagy egy fél órát kellett a kikötőben sétálni a kijáratig. Nagyon fárasztó volt a forróságban, és sietnünk is kellett, mert csak pár óránk volt megnézni, amiket szerettünk volna. Az Ahilio (Sisi kastély), amit nagyon meg szerettem volna nézni, sajnos zárva volt, mert festik, azt mondta az egyik taxis, de a kert nyitva volt, de mégse vitt el oda senki, de azt nem tudjuk, hogy miért, ezért úgy döntöttünk, hogy befizetünk egy hop on hop off buszra. Mentünk vele egy kört lent ülve, a fedett részen, és végig hallgatva az idegenvezető magyarázatait. Az út nagyjából 1h20 volt. Utána mentünk még egy kört fent ülve, a nyitott részen, hogy fotózni is tudjunk. A bevásárló utcánál leszálltunk, és mentünk egy nagy kört. Sok szép ruhát, táskát és cipőt láttam, de elég drágák voltak. A séta után, mikor vissza akartunk menni a hajóhoz, kiderült, hogy már nem jár a busz, amire befizettünk, de szerencsére egy másik társaság felvett, és elvitt. A kikötőben is volt ingyenes busz, ami egészen a hajóig vitt, így kényelmesen eljutottunk a Costa Deliziosa – hoz. Gyorsan megvacsoráztunk a hajón, és mentünk a színházba, ahol egy szuper jó koncert volt. Korfu – t természeti szépségei, buja mediterrán növényvilága, enyhe klímája és pompás tengerpartjai teszik népszerű úti céllá. A szigetet több, mint 400 évig a velenceiek uralták, így ebből az időszakból származik a legtöbb építészeti remekmű, majd a többi Ión szigettel együtt a britek fennhatósága alá került. A sziget fővárosa Korfu, mely macskaköves sikátorokból és elegáns velencei kori épületekből áll, melyek közül számos épület földszintje hangulatos tengeri tavernaként, vagy szuvenír boltként működik. Az óváros girbegurba utcácskái leginkább Velencére emlékeztetnek, az árkádos vásárlóutca a francia uralom emlékeit őrzi, a középületek többsége pedig az angol korszakot idézi. A város központjában található az Esplanade, amely egy hatalmas park, és a Liston sétány, ahol a francia hatású épületek és az árkádok alatt kávézhatunk, miközben élvezzük a sziget nyugodt atmoszféráját. Az Esplanade egyszerre egy tér, kávézókkal, éttermekkel és egy városi parkkal, melyet a franciák építettek Napóleon uralma alatt, a párizsi Rue du Rivoli mintájára, az angolok pedig krikett pályával bővítették. A teret egy mesterséges csatorna választja el a Régi Erődtől (Paleo Frourio), mely egy földnyelv végében áll az óváros keleti csücskében, tetejéről gyönyörű kilátással. Az erődöt 1550 – 1559 között a velenceiek építették, mely alatt egy 1840 – ben, az angolok által épített lenyűgöző templom, a Szent György templom áll, melynek homlokzatát a dór templomok mintájára alakítottak ki. Az erőd története azonban még régebbre nyúlik vissza, mikor is a jelenlegi erőd helyén egy bizánci kastély állt. Az erőd alatt hétfőtől szombatig 7h – 14h piac működik, melyet érdemes megnézni, ha erre járunk. Az óvárost nyugatról az Új Erőd (Neo Frourio) határolja, melyet 1576 – ban építettek, az erődön belüli épületek pedig a brit időkből származnak. Korfu város egyik legismertebb építészeti csodája a Szent Spyridon templom, amely az egyik legfontosabb vallási helyszín a szigeten. A templom híres védőszentjéről, Szent Spyridon – ról, akinek a relikviái a templomban találhatóak. A Korfu Nemzeti Múzeum a sziget történelmét és kultúráját bemutatja be, többek között az ókori görög és római kori művészetekkel. A múzeumban található festmények, szobrok és egyéb műtárgyak segítenek megérteni Korfu gazdag múltját. Az egyik legszebb korfui látványosság a fényűző neoklasszikus Achilleion Palota, melyet 1890 – ben épített Sisi, aki a szépség megszállott rajongója volt. A palotát a királyné kedvenc ókori görög hőse után Achilleon – nak nevezte el. Fiának 1889 – es halála után az Achilleion Palota építésének szentelte életét, mely évtizedekig szolgált nyári palotaként. A Palota egy elegáns, neoklasszikus épület a sziget déli részén, Gastouri falu mellett, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A palota meglátogatásával bepillantást nyerhetünk Sisi életébe és halálának körülményeibe, csakúgy, mint a szoborparkba, ahol többek közt a palota névadója, az íjvesszővel sarkon lőtt Achilleus szobra is áll. Később a palotát II. Vilmos császár vette meg, aki szintén gyakran látogatta. A sziget észak – keleti részén, Korfu várostól 36 kilométerre vár a sziget egyik legszebb faluja, Kassiopi. Ez a tradicionális halászfalu népszerűsége ellenére megőrizte báját, a kikötőben ringatózó fa halászhajóival és széles választékot kínáló tengeri éttermeivel. A Római Birodalom legnagyobb alakjai jártak ide, Tiberius császár építtetett itt nyaralót, de Cicero, Marcus Antonius, később pedig Casanova is megfordult a faluban. A lélegzetelállító kilátásért érdemes felmenni a romos bizánci kastélyhoz, mely a falu mögött áll. A nyugati parton, Korfu várostól 25 kilométerre fekvő Paleokastritsa Korfu sziget legkedveltebb, és egyben legszebb nyaralóhelye. A terület híres gyönyörű strandjairól, kristálytiszta vízéről és varázslatos környezetéről. A város egy csodás partszakaszt ölel körül, hat mély öböllel, és kellemes, homokos, valamint kavicsos strandokkal, amik a kristálytiszta kék tengerbe vezetnek. A tengerpartot magas, zöldellő hegyek övezik, ahol a part felett emelkedő hegyekben találjuk a Paleokastritsa monostort, mely egy XIII. századi monostor kerttel, templommal és egy kis múzeummal. A kolostor csodálatos kilátást nyújt a tengerre és a környező hegyekre. Paleokastritsa környékén hajókirándulásokat is szerveznek, amelyek során a környező öblöket és barlangokat fedezhetjük fel. A kék vizű tenger és a csodálatos táj mindenkit elvarázsol, aki itt megfordul. Paleokastritsa közelében lévő Angelokastro vár Görögország egyik legfontosabb vára volt, mely stratégiailag fontos szerepet töltött be. Bár a vár ma már kissé romos, mégis érdemes ellátogatni a csodálatos kilátás miatt, ami Paleokastritsa – ra nyílik. A XIII. századi várrom nevét építtetőjéről Mikhaél Angelosz – ról, az uralkodóról kapta, mely az Épeiroszi Bizánci Birodalom szellemében működő despotátus nyugati fellegvára volt. A csúcsán az Arkangyalok templomát, míg északi részén Szt Kiriaki kápolnáját vehetjük szemügyre. Mielőtt a kastélyt elhagynánk, tekintsük meg a lépcsősoron megközelíthető remetelakot és zarándok helyet is. A vár fala egybesimul a sziklákkal, így a lemenő nap fénye nem a szokásos narancsos vörösbe öltözteti a vár falait, hanem furcsa, szinte foszforeszkáló zöld színbe. Sokak által a sziget legjobb partjának tartott Glyfada, Korfu nyugati partszakaszán fekszik. A sziget egyik leghíresebb fürdőhelyét találjuk itt, vagy ahogy a helyiek nevezik, „az aranypartot”, ahol gyönyörű, hosszú partszakaszt találunk aranyszínű homokkal, háttérben pedig fenyőkkel és olíva erdőkkel borított hegyoldallal. Korfu északi részén tör a magasba, a 906 méter magas Pantokrator – hegy, a sziget legmagasabb pontja. Egészen a tetejéig fel lehet autózni egy hajtűkanyarokkal tarkított keskeny úton, bár sokkal jobb felsétálni Perithia faluból. A tetején található a Pantokrator kolostor, mely története a XIV. századra nyúlik vissza, bár jelenlegi kinézete főleg a XIX. századból származtatható. A csúcsról mesés kilátás nyílik nemcsak egész Korfura, de Albániára, a Diapontia szigetekre, valamint Paxos és Anti Paxos szigeteire. Tiszta napokon a mintegy 130 kilométer távolságra fekvő Olaszország déli partjait is megpillanthatjuk. A sziget talán legtöbbet fotózott látványossága, a repteret körülölelő lagúnán fekvő kis szigetecskén épült Vlacherna Monostor, a női monostor, mely fényes, fehér építészete a XVII. század végéhez kötődik, és élesen kitűnik a körülvevő kék víz hátteréből, ezzel hozva létre egy ikonikus képet, ami élőben még sokkal szebb, mint képeken. Vlacherna melletti másik sziget Ponikonissi, azaz Egérsziget, ahova a lagúnán várakozó kis csónakokkal juthatunk át, de Kanoni teraszáról is csodálatos kilátás nyílik erre a szigetre. Sidari aranyszínű homokja talán Korfu legszebb tengerpartja, ahol az öbölben található egy különleges sziklaalakzat, a Canal d’Amour (Szerelem – csatorna), amit homokkő sziklák alkotnak. A két kővé vált szerelmest megelevenítő tengeri átjáróról azt tartja a legenda, hogy ha a szerelmesek együtt ússzák át, akkor örökre együtt maradnak. Ha nem hiszünk a legendának, akkor is érdemes végig járni, mert mindegyik öböl valami egyedit kínál, kezdve a fehér homokos szakasztól az átjárókig, amik fantasztikus kő árkádokhoz, vagy eldugott barlangokhoz vezetnek. A sziklák miatt az öblök szélvédettek, így nagyszerű hely a napozásra hűvösebb időben is. A sziget egyik fő látnivalója az Ano Perithia, mely a legrégebbi falu Korfu – n, bár szinte teljesen elhagyatott, ugyanis a II. világháborút követően Perithia lakói leköltöztek a tengerpartra, és megalapították Néa Períthia – t. A Pantokrator hegy lábánál elhelyezkedő régi falut védelmi céllal alapították, mert jó kilátást biztosított a tengerre, de a partról nem volt látható. Ano Perithia a mai napig nyolc templommal, és több, mint 100 hagyományos korfui házzal büszkélkedik, amiket folyamatosan újítanak fel. A néhány visszaköltözött lakoson kívül, leginkább bárányok kószálnak a füge-, és cseresznyefák alatt, de van néhány működő étterem, ahol érdemes megkóstolni a diós süteményt. Korfu legdélebbi települése Kavos, mely az éjszakai élet központja remek klubokkal. Roda szintén népszerű turistacélpont, mely homokos stranddal és vízi sportolási lehetőségekkel rendelkezik, illetve remek a szél a szörfösöknek. A fővárostól 7 km – re északra található Gouvia egy újabb tipikus turistaközpont hosszú, de keskeny stranddal, melyet alacsony, zöldellő dombok vesznek körül, és van egy nagy jachtkikötője is. Barbati – t is ki kell emelni, mint egy csendes korfui nyaralóhelyet. Kavicsos – sziklás, kristálytiszta vizű, jól felszerelt strandja Korfu egyik legmagasabbra értékelt partja. A strand különösen szép és hosszú, ahol lehetőség van vízi sportok kipróbálására. A Kanoni félszigeten található a híres Mon Repos palota, melyet Sir Adam angol kormányzó építtetett, mely az angol kormányzók rezidenciájaként szolgált, később pedig itt töltötték nyaraikat a királyi család tagjai. A kastély most a Kerkirai önkormányzat tulajdonában van, amely az eredeti hű másaként felújította, és múzeumként működteti. A parkot a messzi Afrikából és Indiából hozatott fák, bokrok, és ritka növényzet díszíti, mely sehol máshol nem található meg Görögországban. A kert végében egy ókori templom romjai tárulnak a szemünk elé, amelyről azt mondják, hogy Apollóé volt. Az archeológusok szerint itt volt Alkioné híres városa, ahová, Homérosz szerint, Nauszika elhozta a hajótörött Odüsszeuszt, hogy megpihenjen a vendégszerető Fajákok között, ugyancsak itt, a Mon Repos valamelyik szakadékának tövében a monda szerint Midéa és Jászon frigye is megesett. Appollo templomával szemben, a Mennybemenetel dombocskáján van egy régi forrás, ahol a víz egy oroszlán szájából tör elő. Loréntzosz Mávilisz költő szerint, aki ennek a forrásnak a vizéből iszik, az elfelejti hazáját, és örökre itt marad Korfu – n. A császár trónja kilátó egy másik remek kilátóhely, Pelekas tetején, Kerkira várostól 18 km – re. II. Vilmos német császárról kapta a nevét, aki amellett, hogy sok időt töltött az Achilleon kastélyba, ide is gyakran feljött, hogy csodálja a naplementét. A kilátó híres hely a naplemente élvezetéhez, de nem csak sötétedés előtt, hanem egész nap szép látványt, 360°- os kilátást nyújt. A kilátó melletti Pelekas homokos strandjáról is nevezetes, melyet az egyik legjobbnak tartanak Korfu szigetén. A szép, finomhomokos strand gyönyörű természeti környezetben fekszik, ahol a tengervíz a lehető legtisztább, így sok halat lehet itt látni. Halikounas Korfu egy másik kedvelt strandja, mely hosszú, homokos, csendes és gyakran szeles, így a szörfösök paradicsoma is. Korfu délnyugati részén található, mely elválasztja a Korission tavat a tengertől, így a tenger mellett a tóra is szép kilátás nyílik a strandról, mely lassan mélyül, de az erős szél miatt igencsak nagy hullámok vannak. Szintén ezen a szigeten élt, a híres regényíró és állatvédő, Gerald Durrell. A mókás történetekből ismert Durrel család egykori háza, a fehér villa, ma is megvan Kalami – ban, ahol egy kiállításon keresztül mutatják be Gerald Durrel munkásságát. A sziget észak – nyugati partján található Arillas Beach egy csendes, festői strand, amely a napozás mellett a vízi sportok, például a búvárkodás és a kajakozás szerelmeseinek is kedvez. Korfu két aquaparkja az Aqualand és a Sidari Park, mely nem egy igazi aquapark, egy szálloda része, így csak néhány csúszda működik, viszont Aqualand – ben több, mint 40 különböző csúszda, élménymedence és vízi attrakció vár. Itt található a világ harmadik legnagyobb hullámmedencéje, melyben két méter magas hullámok tetején hánykolódhatunk, hatalmas felfújt gumigyűrűkben. Utolsó nap pihenőnap volt, így csak ettünk, és a hajó programjain vettünk részt, illetve bejártuk a hajót, amin volt edzőterem, fagyizó, játékterem, kaszinó, bárok, büfék, wellness részleg és sok minden más. A másnapi kiszállásról is volt egy eligazítás, és egy sárga karszalagot is kaptunk, amin az állt, hogy 10h fele kell majd kiszállnunk, de a kabinokat már reggel 8h – kor mindenkinek el kell hagynia. Este silent white party volt, ami szuperül sikerült. Mindenki kapott egy fülhallgatót, amin szólt a zene, a fedélzet tele volt süteménnyel és gyümölccsel, illetve jégszobrokkal, és mindenki fehér ruhát viselt. Háromféle zene szólt (piros: amikre táncoltunk, kék: nyolcvanas, kilencvenes évek legnagyobb slágerei, zöld: tuc, tuc). A bőröndöket éjfélkor mindenkinek ki kellett tennie a kabinja elé a folyósóra, és másnap reggel 8h – ig el kellett hagyni a kabinokat. Utolsó nap reggel nagyon nehezen keltünk, és még a wc – t is sikerült eldugítani. Pont 8h előtt pár perccel sikerült elhagyni a kabint. Ettünk egy büfé reggelit, majd vártuk, hogy mikor szólnak, hogy hagyjuk el a hajót. Mindenkinek a táncterembe kellett menni, majd áttereltek az A szintre, onnan egy hangárba, ahol meg kellett keresni a bőröndjeinket, végül buszra szálltunk, és elvittek a központi parkolóhoz, ahol a kocsit hagytuk. Szuper volt ez a hajóút, egy olyan élmény, amit soha se fogok elfelejteni. Mindenkinek ajánlom, aki gondolkozik rajta.