Montréal, Kanada második legnagyobb városa, a Szent Lőrinc és az Ottawa folyó találkozásánál helyezkedik el. A magas házak és felhőkarcolók érdekes kontrasztot alkotnak a megmaradt, XVIII-XIX. századi házakkal. A városban négy egyetem van, a Concordia University, a McGill University, az Université de Montréal, amely a legnagyobb francia egyetem Párizson kívül, és az Université du Québec à Montréal, illetve találunk itt több színházat és koncerttermet is. Montréal-ban van egy földalatti utcarendszer, mely a város négy metróállomását és az egyes irodaépületeket, illetve üzletközpontokat köti össze. Az óváros központja a város legrégebbi nyilvános tere, az 1657-ben épült Palace Royale, mely eredetileg piactér volt. 1894-ben obeliszket állítottak a város alapításának emlékére, melyen az 53 telepes neve is szerepel, akik Maisonneuve vezetésével érkeztek meg 1642-ben. Az óvárosban találjuk még a Montréali Történeti Központot, mely egy XIX. századi tűzoltóállomás vörös téglás épületében van, ahol helytörténeti kiállítások láthatóak. A Place d’Armes Montréal egyik legszebb tere, Maisonneuve bronzszobrával. Ezen a téren áll a város legrégebbi épülete is, az 1685-ben épült Seminaire de Saint Sulpice, mely homlokzatán az 1710-ből származó, Észak-Amerika legrégebbi faszerkezetű óráját láthatjuk, amelyet 1966-ban elektromos hajtásúra cseréltek. A Place Jacqus Cartier téren levő Nelson-emlékmű elsőként örökítette meg Trafalgar győzelmét 1809-ben. Az emlékmű tövében valaha kaloda, napjainkban virágárusok állnak. A Miasszonyunk Bazilika, Észak-Amerika legnagyobb és legszebb római katolikus székesegyháza, mely 1829-ben neogótikus stílusban épült.

A Vieux Port kikötő napjainkban inkább parkként funkciónál, ahol komoly- és könnyűzenei koncertek, tánccsoportok és pantomimtársulatok láthatóak, de innen indulnak a sétahajók is. Az itt található Kulturális komplexumban IMAX Theatre működik, illetve az óratoronyban egy kilátó. A Musée du Château Ramezay-ban a XVIII. század Új-Franciaországnak az életét mutatják be a néprajzi gyűjteményen és az indián kézműves munkákon keresztül. Régebben ebben az épületben laktak a mindenkori francia kormányzók, majd a Függetlenségi Háború idején az amerikai megszállók főhadiszállása volt. A belváros, óvároson kívüli terjeszkedése a XIX. században kezdődött, amikor a belváros úthálózata kialakult, illetve az üzletek és a bankok utcája. Napjainkban a belváros a kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központ, ahol a Kortárs Művészeti Múzeum, a homokkőből és montreáli mészkőből épült neogótikus stílusú, Krisztusnak szentelt anglikán székesegyház, illetve a neogótikus Szent Patrik bazilika található. A Place Ville-Marie a modern városközpont, melynek közepén szökőkút, körülötte pedig felhőkarcolók állnak. A tér alatt épült meg az első földalatti üzletközpont, amely mára valóságos várossá nőtte ki magát. A Cathédrale Marie-Reine-du-Monde a római Szent Péter Bazilika kétharmadára kicsinyített mása, amelyben a főoltár felett található baldachin a Szent Péter temploméban lévőnek a pontos mása. 

Az Île Ste-Hélène közepét a Parc Hélène-de-Champlain foglalja el, a park keleti végén pedig a La Ronde vidámparkot találjuk. A parkban található Régi erődöt 1820-1824 emelték, hogy az esetleges amerikai támadás ellen védjék a folyót és a várost. Az erődben barakkok, fegyvertár és lőportár található, valamint Montréal és Kanada történetével kapcsolatos katonai eszközök, térképek és modellek. Az erődben katonai díszszemléket szoktak rendezni, melyek közül a legnépszerűbb a Festin du Gouverneur, ahol valódi XVII. századi étkezésen vehetnek részt az érdeklődők korabeli ruhákba öltözött pincérekkel és mulattatókkal. Montréal belvárosától északra találjuk az Olimpiai Parkot, ahol 1976-ban nyári olimpiát rendeztek. Az Olympic Tower 175 m magas, melynek csúcsára drótkötélpálya visz fel. Az Olimpiai Stadionnal szemben áll a 75 hektáros botanikus kert, a Jardin Botanique de Montréal, melyet 1931-ben alapított Marie-Victorin szerzetes. A Jardin de Chine barátságkertben, melyet a Ming-dinasztia stílusában alakítottak ki, szeptember közepétől novemberig kínai selyemlámpásokkal rendezik meg a Magic of Lanterns ünnepséget. A kertben egy japánkertet, pavilont, valamint rovargyűjteményt és terráriumot is láthatunk. A Bidôme de Montréal a „környezet múzeuma”, mely bemutatja a világ és annak lakói közti kölcsönös függőséget. Itt négy ökoszisztémát ismerhetünk meg, a trópusi erdőt, a laurentiumi erdőt, a Szent Lőrinc folyó vízi környezetét és az Északi és a Déli-sark tájait és állatait. Montréal belvárosában számos múzeum látható, mint például a Musée Redpath, az 1821-ben alapított McGill University területén, mely az első olyan épület, amelyet eredetileg is múzeumnak szántak és kiállítási tárgyai a mai napig olyan elrendezésben találhatóak, mint nyitáskor. A Kanadai Történeti Múzeum, a XVIII. századtól napjainkig ismerteti meg az ország történetét, de találunk benne ruhákkal, textilekkel, díszítőművészetekkel, régészettel és néprajzzal kapcsolatos gyűjteményeket is, valamint festményeket, nyomatokat és rajzokat.