Mikor Lisszabon felett a repülő ereszkedni kezdett, egyik oldalon megláttam a kivilágított Krisztus szobrot, míg a másikon az Április 25 hidat, melyet a Golden Gate mintájára építettek, majd lassan földet értünk Lisszabon nemzetközi repterén. Első nap a város keleti részét fedeztük fel, vagyis a világkiállítás helyszínét, ahol az Oceanográfiai múzeumot, a libegőt, a 17 km hosszú Vasco de Gama hidat, a tengerparti sétányt, és a konferencia központot találjuk. Az Ocenárium-ot a világ második legjobb Aquariumaként tartják számon, ahol az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai és az Antarktiszi óceánok madarait, kétéltűit, hüllőit és persze halait mutatják be. Különlegességei közé tartoznak a hatalmas holdhalak, melyek a világon csak három Ocenárium-ban láthatóak, mert mesterséges tartásuk igen bonyolult. Következő nap vettünk egy napi jegyet 5,5 euróért, és bementünk a központba, a Praca do Commercio-ra. Egy diadalíven áthaladva jutunk Lisszabon egyik központi sétálóutcájára, ami telis tele van boltokkal, és kis kávézókkal, illetve az egyik mellékutcában áll a 45 m magas Santa Justa Lift, mely egy fontos közlekedési eszköz és idegenforgalmi attrakció. Két szomszédos utcát köt össze, az alacsonyabban fekvő Baixa-t a magasabban elhelyezkedő Largo do Carmo-val. Az öntöttvas liftet, mely egyszerre csak húsz embert képes a felső utcába juttatni, 1900-ban kezdték építeni neogótikus stílusban.

A lifttől a Szent György fellegvárba mentünk, a Tajo hegy tetejére, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tejo folyóra és a középkori Alfama negyedre, majd tovább Belém-be, ahova villamossal lehet a legkönnyebben eljutni. Belém nevezetességei a Felfedezők emlékműve (Padrão dos Descobrimentost ), a Jeromosok kolostor, és a torony. A Felfedezők emlékművét arra a helyre építették, ahol a Tejo folyó a tengerbe ömlik, és ahonnan a portugál felfedezők útnak indultak vitorlásaikkal. Az emlékművet, mely két oldalán portugál felfedezők, tengerészek és térképészek alakjai sorakoznak, 1960-ban, Tengerész Henrik király halálának 500. évfordulóján építették.  Az emlékműben időszaki kiállítások vannak, ahol korabeli fotókat nézhetünk meg a városrész történetéről. A Belém-tornyot (Torre de Belém), mely börtönként és fegyverraktárként funkcionált, I. Mánuel rendelésére építették 1515-1521. Igazi szépségét a külső díszítés adja, a faragott kötélforma, a nyitott erkélyek, és a mór stílusú őrtornyok. Az elefántcsont színű Jeromosok kolostor a portugál késő gótikus építészet remeke, 1501-ben épült, éles tornyokkal, bonyolult tengeri szörnyekkel, és korallokkal gazdagon díszítve. Belsejében áll Vasco da Gama kő síremléke, aki útja előtt ebben a kolostorban imádkozott. A híres portugál sütit, a pastel de natát, mely egy leveles tésztába töltött vaníliás krém, a Pastéis de Belém-ben készítik a legfinomabban, mely ebben a negyedben található. 

Utolsó előtti nap a Sintra várhoz mentünk, melyet a VIII. század környékén alapítottak. A középkorban mórok és zsidók lakták a várat, de a XIX. században a portugál királyok nyári székhelyévé nemesedett. A mór, a mánuel, a rokokó és a keleti stílusjegyeket viselő Pena Palotában, eredeti állapotában őrizték meg a berendezési tárgyakat és a szobákat, melyek híven tükrözik a királyi családok életét. Lisszabon nyaraló negyedei Estoril és Cascais. A két város az idők során olyannyira összenőtt, hogy már maguk a helybéliek sem tudnák meghúzni a választóvonalat. Mindkét városban különlegesen szép tengerpartot, kényelmes szállodákat, és ízletes ételeket találunk. Lisszabon legrégebbi és legjellemzőbb negyede az Alfama, mely a mór uralom alatt a város központja volt, középkori apró terei és szűk sikátor hálózata a mai napig megmaradt. A negyed jelentős épülete a Panteon, illetve Lisszabon híres bolhapiaca, a Feira da Ladra, de itt találjuk a legjobb fado kávézókat is. A 28-as villamos lehet ide feljutni, mely a San Francisco-i cable car villamosra nagyon hasonlít. 

Lisszabon nappal történelmi emlékeivel és csodálatos építészetével varázsol el, éjszaka pedig lüktetően modern és fiatalos hangulatával. Santini felirat alatt lehet a város legfinomabb fagyiját megkóstolni, de érdemes kipróbálni a galao tejeskávét és a pudingos kosarat is. A Tivoli Hotel tetején, a Sky Barban finom italokat kínálnak és páratlan panorámában lehet részünk, miközben egy finom koktélt iszogatunk, de a Bica Do Sapato terasza se panaszkodtat a panorámáját illetően. Ami az ételeket illeti, a Colaresi Azenhas do Mar étteremben helyi specialitásokat kínálnak, míg az Avenida de Liberdades-en, Lisszabon sétáló utcáján, különleges szuveníreket és ruhákat vásárolhatunk. Portugália az egyik legnépszerűbb úti cél a vízi sportok kedvelőinek is, hisz az Atlanti óceán partján elterülő ország meseszép tengerpartokkal és ragyogó tiszta vízzel rendelkezik. Lisszabon környékén több szörfiskola is működik, mint például a Moana vagy a Karma Surf Retreat, ahol nemcsak szörfözni tanítanak, de jóga órákon is részt vehetünk. Lisszabontól 140 km-re található Fatima, az egyik legnagyobb katolikus kegyhely a világon, ahol 1917 május 13-án Szűz Mária három pásztorgyermek előtt  jelent meg először. A jelenések helyén kápolna, majd hatalmas klasszicista bazilika épült. 

Lisszabontól 300 km-re fekszik Porto városa, mely a Douro-folyó két partján helyezkedik el. A Douro környéki dombvidék lankáin terem az a szőlő, amelyből a világhírű portói bort készítik. A bárkák, melyeken egykor a megtöltött tölgyfa hordókat szállították a kikötőben horgonyzó nagy hajókhoz, ma is a folyó mentén, a pincészetek előtt ringatóznak. A vörös tetőcserepeken fehérre meszelt feliratok, éjszakánként az óriási világító neon betűk és a parton álló jellegzetes bárkák vitorláit díszítő nevek, mind-mind a nagy brit borforgalmazó társaságokat hirdetik. Porto óvárosa, a folyó északi partján, a Ribeira negyedben található. A dombtetőn álló püspöki palota és a mögötte emelkedő XVI. századi jezsuita templom alatt, a szűk és meredek utcák mentén, sorakoznak az óváros igazi középkori hangulatát idéző, egymásra szorosan épült lakóházak. A város vezető testületének, majd a bíróságnak és a tőzsdének is otthont adó Tőzsdepalota, melyet a XIX. században, gránitból és márványból építettek, ma Porto történetét mutatja be. A Sao Francisco templom kívülről egy hagyományos, XIV. századi gótikus-barokk templomnak tűnik, de belülről az egyik legfényűzőbb templom nemcsak Porto-ban, de egész Európában. A templom belsejének kialakításakor mintegy 400 kg aranyat használtak fel, így kevés olyan része van, amit nem borítottak be vele. A templom alatti katakombákban múzeumot alakítottak ki, ahol az egykori kolostor maradványait nézhetjük meg. Porto katedrálisa, a Sé, a XII. századból származik, amikor erődtemplomként használták, ezért a templomhoz őrtornyok és bástyák is tartoznak, de eredeti formáját a homlokzaton lévő gótikus rózsaablak őrzi. A toronnyal szemben található a Cordoaria kert és egy impozáns, klasszicista épület, a Pombaline, mely Porto börtöne volt egykor. Soares dos Reis Múzeumot, Portugália első nemzeti múzeumát 1833-ban alapították azzal a céllal, hogy a feloszlatott monostorok műalkotásaiból festmények, üvegek, ékszerek, kerámiák értékes gyűjteményét hozzák létre. A múzeum 1942 óta működik, az 1795 táján épült neoklasszicista palota, a Carrancas épületében. Az öt éven át épített Dom Luis-híd, Porto egyik jelképévé vált, mely akkoriban a világ leghosszabb vasból készült íves hídja volt. Felső szintjén ma metró közlekedik, az alsó részt az autók és a gyalogosok használják a Douro-folyón való átkeléshez. Ha azulejokat is szeretnénk látni, akkor mindenképp menjünk el a São Bento pályaudvarra, mely falán a város történetének jelentős eseményeit megörökítő azulejo gyűjtemény látható. A franceshina szendvics Portóból származik, melyet Daniel David da Silva alkotott 1953-ban a Regaleira étteremben. A két szelet kenyér közé kétféle kolbász – általában érlelt linguiça, valamint sütnivaló chipolata – marhasteak vagy sült disznóhús, felvágott, valamint több réteg sajt kerül, illetve egy paradicsomos alapú, sörrel és piri-piri chilivel készülő szósz borítja, a tetején pedig olvasztott sajt, és tükörtojás van.