Lisszabontól 300 km-re fekszik Porto városa, mely a Douro-folyó két partján helyezkedik el. A Douro környéki dombvidék lankáin terem az a szőlő, amelyből a világhírű portói bort készítik. A bárkák, melyeken egykor a megtöltött tölgyfa hordókat szállították a kikötőben horgonyzó nagy hajókhoz, ma is a folyó mentén, a pincészetek előtt ringatóznak. A vörös tetőcserepeken fehérre meszelt feliratok, éjszakánként az óriási világító neon betűk és a parton álló jellegzetes bárkák vitorláit díszítő nevek, mind-mind a nagy brit borforgalmazó társaságokat hirdetik. Porto óvárosa, a folyó északi partján, a Ribeira negyedben található. A dombtetőn álló püspöki palota és a mögötte emelkedő XVI. századi jezsuita templom alatt, a szűk és meredek utcák mentén, sorakoznak az óváros igazi középkori hangulatát idéző, egymásra szorosan épült lakóházak. A város vezető testületének, majd a bíróságnak és a tőzsdének is otthont adó Tőzsdepalota, melyet a XIX. században, gránitból és márványból építettek, ma Porto történetét mutatja be. A Sao Francisco templom kívülről egy hagyományos, XIV. századi gótikus-barokk templomnak tűnik, de belülről az egyik legfényűzőbb templom nemcsak Porto-ban, de egész Európában. A templom belsejének kialakításakor mintegy 400 kg aranyat használtak fel, így kevés olyan része van, amit nem borítottak be vele. A templom alatti katakombákban múzeumot alakítottak ki, ahol az egykori kolostor maradványait nézhetjük meg. Porto katedrálisa, a Sé, a XII. századból származik, amikor erődtemplomként használták, ezért a templomhoz őrtornyok és bástyák is tartoznak, de eredeti formáját a homlokzaton lévő gótikus rózsaablak őrzi. A toronnyal szemben található a Cordoaria kert és egy impozáns, klasszicista épület, a Pombaline, mely Porto börtöne volt egykor. Soares dos Reis Múzeumot, Portugália első nemzeti múzeumát 1833-ban alapították azzal a céllal, hogy a feloszlatott monostorok műalkotásaiból festmények, üvegek, ékszerek, kerámiák értékes gyűjteményét hozzák létre. A múzeum 1942 óta működik, az 1795 táján épült neoklasszicista palota, a Carrancas épületében. Az öt éven át épített Dom Luis-híd, Porto egyik jelképévé vált, mely akkoriban a világ leghosszabb vasból készült íves hídja volt. Felső szintjén ma metró közlekedik, az alsó részt az autók és a gyalogosok használják a Douro-folyón való átkeléshez. Ha azulejokat is szeretnénk látni, akkor mindenképp menjünk el a São Bento pályaudvarra, mely falán a város történetének jelentős eseményeit megörökítő azulejo gyűjtemény látható.