Milford Sound, az új-zélandi fjordvidék legészakibb fjordja, mely egy jégkorszaki gleccserrendszer törzs-részének völgyében jött létre, és 15 kilométerre nyúlik be a Tasman-tengertől a szárazföld belsejébe. A fjordot meredek sziklafalak, valamint hegyek szegélyezik, melyek magassága mindkét oldalon 1200 méter körül van. A fjord környékét dús mérsékelt égövi esőerdők borítják, vizében új-zélandi medvefókák, és delfinek élnek, de néha bálnák is felkeresik. A madárvilág legérdekesebb képviselője a fjordlandi pingvinek, akiknek itt fontos fészkelő helye van. A déli sziget egyik jellegzetes étele a zöld kagyló, illetve innen származik a zöld jade kő is, mely spirituális jelleggel bír a maorik számára. A híres Moeraki kövek, melyek gömb formájúak, és tengeri üledékből alakultak ki, szintén erre fele láthatóak, valamint a Slote Point, vagyis a legdélebbi pontot jelző tábla, amiről azt is le lehet olvasni, hogy milyen messze található a déli sarok, és az egyenlítő.