Ha Zárában járunk, mindenképp menjünk el az óváros esti forgatagába és a reggeli halpiacra. Az óváros nagyon hangulatos, főleg este, amikor megtelik turistákkal, kinyitnak az éttermek, a butikok és a fagyizók. Néhány éve a szárazföld és az óváros közé egy gyalogos hidat is építettek, hogy ne kelljen az öblöt megkerülni, ha be szeretnénk menni az óvárosba, ami egy kis szigetre épült. Ha a gyalogos hídon keresztül közelítjük meg az óvárost, akkor a Nagy Városkapun keresztül lépünk be, melyen Szent Kreseván látható (Zára védőszentje), felette pedig a velencei uralomra utaló szárnyas oroszlán jelképe. A kapun áthaladva néhány méterre balra áll Zára egyik legjobb fagyizója, ahol finomabbnál finomabb fagyikból lehet válogatni. Az óváros sétálóutcája (Široka ulica) a Népek terétől, a Fórumig tart. A Népek téren láthatjuk a Városházát, vele szemben a Ghardini-palotát, a XVI. századi, egykor bíróságként működő loggiát, és a XI. századi Szent Lőrinc templomot. A Fórumot (90x45m) Augustin római császár rendeletére építették a III. században, mely a város központja volt. Mára csak két oszlop maradt meg épségben, melyek közül az egyik a szégyen oszlopa, ahova azt kötözték ki, aki valamilyen bűnt követett el. Ha északra indulunk tovább, a Szent Donát templomhoz érünk, délre az Öt kút terét találjuk, nyugatra pedig az egyetem épületét. Szent Donát körtemplomot a bizánci uralom idején a IX. században Donát püspök kezdte el építtetni román stílusban, de a Harangtornya csak a XIX. század végére készült el. A templom mögött levő Szent Anasztázia Székesegyház Dalmácia legnagyobb katedrálisa, melyet a IX. században a bizánciak alapítottak, majd a XII-XIII. században román stílusban lett átépítve. Az 56 m magas harangtoronyból, mely építése 1452-ben kezdődött és 1894-re fejeződött be, gyönyörű kilátás nyílik az óvárosára és a főutcára. Az óváros szélén egy érdekes lépcsősor tart a tengerbe, mely mögött lyukakat láthatunk. A hullámzó tenger ereje a levegőt a csövekbe fújja, ami olyan hangot ad ki, mintha bálnák és delfinek énekelnének. Ez a híres Tengeri Orgona, mely megálmodója Nikola Basic építész. Pár méterre innen találjuk a 22 m átmérőjű Nap Köszöntése alkotást, mely fényjáték formájában szimbolizálja a természet fontosságát és erejét. A 300, többrétegű üveglap alatt található 10 000 lámpa a Nap energiájának köszönhetően sötétedés után érdekes fényjátékokat játszik. Az óváros várfalánál egy ötszögletű tornyot találunk, a kapitány tornyot. Eredetileg tíz ilyen magas ötszögletű torony volt a városban, de ez az egyetlen, ami épségben megmaradt. Szent Kersován templom a város védőszentjéről kapta a nevét. A hatalmas román stílusú templom főbejárata igen szép, szentélyén XIII. századi freskók, oltárán pedig egy római feszület található. 1000 előtt Bencés rendiek építették, majd 1175-ben átépítették. Zára strandjain a víz mindenhol kristálytiszta, a part pedig apróköves. A városban több nagyobb szupermarket és egy bevásárlóközpont is van, a Supernova, ahol lehet ruhát, élelmiszert, és háztartási termékeket is vásárolni.

Zárától néhány kilométerre van Pag sziget, ahova hídon lehet átmenni. Pag a bulizásról ismert, ugyanis itt található a híres Zrce beach, ahol egymást érik a szórakozóhelyek, és megállás nélkül megy a bulizás. Az Aquariusban gyakran tartanak tematikus bulikat, hab partykat, és élő koncerteket, valamint híres dj-k is fel szoktak itt lépni. A Papaya klubbot egzotikus stílusban alakították ki, a bulik előtt és után csúszdázhatunk, vagy a jakuzziban pihenhetünk. A Kalypso a bulik előtt sportolási lehetőségeket kínál: lehet strandröplabdázni, dartsozni, vagy tollaslabdázni. Népszerű még a Noa Club Beach Bar, a Cocomo Club és az Euphoria. A strand leginkább egy tópartra hasonlít, ugyanis a hegyek körbezárják. A strandra nincs belépő, de a parkolásért fizetni kell. A szigeten egyébként három nagyobb hely van; északon Novalja-Zrce, középen Pag, délen pedig Povljana-Vlasici, ahol homokos strandokat találunk. Novalja építészeti nevezetességei egy IX-X. századi templom, és egy, a korai kereszténység idejében épített bazilika romjai, illetve egy víz alatti vízvezeték-rendszer. Pag óvárosának szűk utcáiban sok szép régi építmény fedezhető fel, az óváros főterének nevezetességei a XV. századi hercegi palota, a román-gótikus 1443-1488 épült Szűz Mária Mennybemenetele templom, és a befejezetlen püspöki palota. A hideg bora szél miatt, a sziget elég kopár, sok helyen csak nagy kőhalmok és köves legelők vannak, ahol gyógynövényeket termesztenek. A juhok általában lelegelik ezeket a növényeket, és a gyógynövényes juh tejből készül a híres pagi sajt. Pag városában a pagi csipkekészítés fortélyait is el lehet lesni, illetve megkóstolni az itt készült különleges sajtot. A sziget legészakibb pontján van Horvátország egyik legnagyobb olajfa ültetvénye és legnagyobb sóbányája. A régi város (Stari grad) a mai Pag központjától kissé délebbre fekszik. Egykor gazdag város volt, ma inkább gazdag régészeti lelőhely.

Zárától, nagyjából egy órányira délre fekszik Sibenik. A városban nincs sok látnivaló, de érdemes megnézni a Szent Jakab székesegyházat, mely Horvátország egyik legjelentősebb műemléke a reneszánsz korból. A székesegyház építését 1402-ben kezdték el velencei gótikus stílusban, de a katedrálist hivatalosan csak 1555-ben szentelték fel. A székesegyház három hajós, kupolája 32 m magas. A templom előtt álló Dalmatinac-emlékmű Ivan Mestrovic, a legnagyobb és leghíresebb horvát szobrászművész alkotása. Sibenik-ben még megnézhetjük a városházát, mely 1533-1546 épült az olasz reneszánsz mester, Michele Sanmicheli tervei alapján, illetve az óváros szűk sikátorait, és a Szent Mihály-erődöt, mely 70 m magasan áll a tenger felett. Érdemes bemenni a középkori apácák kertjébe is, ahol az apátság fűszernövényeit termesztették.

Krka Nemzeti Park 16 km-re van Sibenik-től, ahol gyönyörű sziklákat, vízeséseket, különleges állat- és növényvilágot fedezhetünk fel. Ha tovább megyünk délre, Sibenik-től egy órányira van Trogir, Kastela, és innen nem messze Split.

Trogir óvárosát is egy mesterséges szigetre építették. A szigetet a szárazfölddel egy 20 m hosszú középkori kőhíd köti össze. Ha átlépünk a középkorból fennmaradt Szárazföldi kapun, akkor a főtérre érünk, ami mögött találjuk a kikötői sétányt, és a Kamerlengo erődöt, ahol nagyon sok zenei előadást szerveznek nyaranta. A Kamerlengo-erődöt a XIII. században kezdtek építeni, de mostani formáját a XV. században nyerte el. A másik oldalon a sziget védelmi rendszerének végpontja, a Szent Márk torony magasodik. E két erőd között található a klasszicista Marmont gloriett, Napóleon dalmáciai kormányzójának emlékműve. A város főterén áll a városháza, és a Poderta palota, mely a XIV.-XV. században épült egy velencei helytartó palotájaként. Az épület részben román, részben gótikus stílusban épült, udvarán pedig egy hangulatos kút található szárnyas oroszlánnal. A tér másik oldalán helyezkedik el az óratorony, mellette pedig a XV. századi városi loggia, amely régen az ítélkezés színhelye volt. A főterén lévő Szent Lőrinc székesegyház Trogir egyik szimbóluma. Mivel XIII-XVII. század között épült, gótikus és reneszánsz stílus is felfedezhető rajta. A székesegyház 47 m-es harangtornya 9h-12h, és 16h-19h látogatható. Érdemes felmenni, mert a toronyból lenyűgöző panorámában lehet részünk. A harangtorony építését a XIV. században kezdték el, de csak a XVI. század végére fejezték be. A székesegyházzal szemben áll a XV. század óta a Cipiko-palota, mely Trogir egyik legszebb középkori háza. 

Kastela, vagyis a Kastélyok völgye, egyik fő sajátossága, hogy 17 km hosszúságban terül el Split és Trogir között. Hét helységből összeolvadással jött létre: Kaštel Sućurac, Kaštel Gomilica, Kaštel Kambelovac, Kaštel Lukšić, Kaštel Stari, Kaštel Novi, és Kaštel Štafilić. Kastela látnivalója az itt található 7 erőd, melyeket egyházak, illetve tehetős polgárok építettek. Mindegyik erőd védelmi célokat szolgált egy esetleges támadás idején. A partvonal mögött meghúzódó hegyek lejtőin a mai napig jól termő olíva, szőlő és füge-ültetvények vannak.

Split a második legnagyobb tengerparti város, Diocliciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalmat. A város leghíresebb látnivalója a fehér márványból készült, római kori Diocletianus-palota. Diocletianus császár visszavonulása után, 305-ben építette a hatalmas luxus palotát, ahol élete utolsó éveit töltötte, és ami helyet ad mauzóleumának is. A palotában található a Peristilium, egy korintoszi oszlopokkal díszített udvar, ahol Diocletianus a vendégeit fogadta. A palota 4 kapun keresztül közelíthető meg: a Tengeri Kapun (délről), az Aranykapun (északról), az Ezüstkapun (keletről), és a legjobb állapotban fennmaradt Vaskapun (nyugatról). Duje székesegyház, a császár egykori mauzóleuma, a VII. századtól keresztény templomként működik. A székesegyház Split védőszentjéről, Szent Dujmóról kapta a nevét, aki Diocletianus alatt halt vértanúhalált. Ha felmegyünk a székesegyház harangtornyába, csodálatos kilátásban lehet részünk. A Jupiter templom, Szent Dujmo templom keresztelőkápolnájaként működik, és az egyik legépebben megmaradt emlékhely a római korból. A város másik híres látnivalója Gergely püspök 7 m-es szobra. A hatalmas méretű Gergely püspök szobor Ivan Mestrovic szobrászmester 1929-es alkotása. A babona szerint a szobor nagylábujjának megérintése szerencsét hoz, és hogy mennyien hisznek ebben, az látszik a nagylábujj színéből is. A városban még megnézhetjük a XV. században épült késő gótikus Papalić palotát, a város legjelentősebb gótikus stílusban épült műemlékét, mely ma a Városi Múzeumnak ad otthont, illetve a Tengerészeti Múzeumot, mely egy XVII. századi erődben kapott helyet. Ne hagyjuk ki a kikötőt se, ahol hatalmas jachtok árnyékában fagyizhatunk, vagy megihatunk egy hűsítő italt az egyik bárban. A leghíresebb és legjobban felszerelt strand Bacvice, ahol minden évben augusztus végén rendezik meg a Spliti Beach Fesztivált.

Split-ből komppal több szigetre is át lehet menni. Mi egyszer Hvar szigetére mentünk át, amit Horvátország legzöldebb szigetének tartanak. A szigetnek szép öblei vannak, és buja növényzete: rozmaringok, levendulák, szőlőskertek, fenyőerdők és oliva ligetek jellemzik, de a strandok sajnos itt is kavicsosak vagy sziklásak. Hvar tengerparti sétálóutcáját pálmafák, és egy VII. századi városfal szegélyezi. Fehér kőházai igazi középkori atmoszférát adnak a városnak, főtere pedig Dalmácia legnagyobb, és egyik legszebb főtere. Gyönyörű velencei paloták láthatóak itt, felettük a Spanjola-domb és annak régi erődítménye áll. Hvar szigetén van Európa egyik legrégebbi nyilvános színháza is, mely 1612-ben nyitotta meg kapuit, a háromhajós Sv. Stjepan katedrálist pedig egy korai katedrális helyére építették a XVI-XVII. században. Belső tere a XVIII. századra készült el, ahol 11 barokk oltár van, melyek közül többet is velencei művészek alkottak. Hvar főterének figyelemre méltó látványosságai még a loggia és az óratorony. A loggiát 1571-ben lerombolták, de a XVII. század elején reneszánsz stílusban újjáépítették, 1868 óta pedig kávéházként működik. Az óratorony a korábbi kormányzó palota 4 tornya közül az egyik, melyet a XVIII-XIX. században restauráltak. Hvarban összpontosul a sziget éjszakai élete is, valamint innen indulnak a hajók a Carpe Diem strandra, amit nappal is érdemes meglátogatni. Stari Grad Horvátország legrégebbi és Európa egyik első települése. Fő látnivalója az 1520-as Trvdalj (Hektorovic-kúria) amely egy varázslatos palota, kerttel (melynek ékessége egy több mint százéves magnóliafa), és egy tengervízzel feltöltött halastóval. Hozzá közel áll a XVI. századi Sveti Rok-templom, és az 1482-ben alapított domonkos-kolostor.

Split-től fél órányira, hatalmas sziklafalak árnyékában, a Cetina-folyó kanyonjában található Omis. Homokos strandjai, Horvátország legjobbjai közé tartoznak. Ha itt járunk, mindenképp nézzük meg a hegyoldalban álló Mirabela erődöt, mely a XIII. századból származik. Az erőd felé haladva több kilátóhelyről, illetve az erőd tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a városra, a kanyonra, és a tengerre. Omis másik erődje a Starigrad (Fortica), mely a XV. században épült, a török elleni hatékonyabb védekezés céljából. A városnak 8 temploma van, a leghíresebb az 1720-1724 épült Sv. Miholiv (Szt. Mihály) templom, míg a legrégebbi a X. században épült Sv. Petar (Szt. Péter) templom. A Szentlélek-templom a XVI. században épült, ma kiállítóterem működik benne. Omiš középkori várának (Starigrad) maradványai egy 331 m magas sziklán állnak. A városban számos sport kipróbálására is lehetőség nyílik, a Cetina-folyó szikláin lehet sziklát mászni, a folyón lehet raftingolni, kajakozni, vagy Cetinán hajótúrára menni. Az óváros nagyon pici, negyed óra alatt végig lehet menni a főutcáján. A hegy melletti oldalán éttermeket és templomokat találunk, a másik oldalon pedig boltokat.

Omis-tól újabb fél órányira található Makarska a Biokovo-hegység lábainál. Makarska óvárosa és kikötője egy védett öbölben (a Makarska-öbölben) fekszik. Gyönyörű strandja van, érdemes ide eljönni, akár egy napra is. A strand apró köves és lassan mélyül a víz. Az óvárosban számos tradicionális, dalmát kőház található, de legimpozánsabb épülete és egyben Makarska jelképe a Szent Márk Székesegyház, melyet 1766-ban építettek. A székesegyház mellett egy 1755-ös velencei ivókút is áll, illetve a városi múzeum, a Vepric szentély, egy XIV. századi templom, a Szent Péter templom és Andrija Kacic-Miosic szerzetes, népszerű horvát író tiszteletére állított szobor.  A székesegyház szentélyének alapja eredetileg három hajós volt, de annyira megsérültek az oldalhajók, hogy lebontották őket. A városban található a világ egyik legszebb, és leggazdagabb kagylómúzeuma is. Az 1963-ban alapított kis múzeumban az Adriáról és más tengerekből származó kagylók (kb. 3000 db), és csigák nézhetőek meg. Az Antun Gojak Galéria a makarskai "régi iskola" épületében található. A galéria magánszemélyek adományából mintegy 400 műre bővült, így széles képet ad a makarskai, és a Makarska-környéki művészetről. A város felett egy botanikus kertet találunk, ahol több mint 1200-féle növény láthatunk.

Dubrovnic Horvátország egyik legszebb városa. Gyönyörű házacskái, és kristálytiszta mélykék színű tengere teljesen rabul ejtett. Dubrovnik legszembetűnőbb része a 1940 m hosszú, 25 m magas, 6 m széles, 5 bástyával, és 17 toronnyal rendelkező várfal, melyet VIII-XVI. század között építettek. A legerősebb része a kör alakú Minčeta erőd, melyet 1319-ben építettek, majd 1464-ben kibővítettek. A városba két kapun lehet bemenni, a nyugati Pile kapun, mely belső része gótikus, külső része pedig reneszánsz stílusban épült, illetve a Pločai kapun a város keleti végénél. A Stradun Dubrovnik 500 éves, 300 m hosszú főutcája, kávézókkal és üzletekkel szegélyezve, de ennek ellenére megőrizte korabeli kinézetét. A Stradun végén, a Luza tér északi oldalán található Dubrovnik egyik legszebb palotája, a gótikus-reneszánsz Sponza-palota, mely 1516-1522 épült. A középkorban állami hivatalok, bank, pénzverde, és kincstár helyszíne volt, ma az Állami Levéltár működik benne. A Luza téren álló 35 m magas, 1444-ben épült harangtorony XV. századi állapotából már csak a hatalmas, 2000 kilós harangot őrzi. A torony órája egy napóra, ezért nincsenek mutatói. A város védőszentje Szent Balázs, akinek szobrai szerte a városban megtalálhatóak, és a város legnagyobb templomát is róla nevezték el, melyet 1706–1715 építettek barokk stílusban. A város katedrálisát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, amely 1713-ban épült, egy földrengésben elpusztult XII. századi katedrális helyére. A katedrálisban egy kincstár is működik, 200 darabos ereklyegyűjteménnyel. A Rektori Palota, mely Dubrovnik kormányzójának székhelye volt, 1435-1541 épült gótikus-reneszánsz stílusban, ma egy múzeumnak ad otthont. Az Onofrio kútját (Onofrio della Cava) nápolyi mesterember építette 1438-ban, de sajnos ez is elpusztult az 1667-es földrengésben, így ma már nem az eredeti Onofrio kutat láthatjuk. Miután megnéztük az óvárost, elmentünk egy közeli strandra, ahova a sziklák közötti hosszú lépcsősoron lehetett eljutni. A part apró köves, a víz gyönyörű zöldes-kék és kristálytiszta volt. A strandolás után megnéztük az óvárost egy fenti útról, ahonnan olyan volt, mint egy tökéletes makett, apró piros tetős hófehér házaival, a katedrálissal, és a városfallal, mely körbeölelte ezeket az apró épületeket. Egy libegő is van valahol erre fele, ami felvisz a hegyre, de mi azt sajnos nem találtuk meg.