Monaco a világ második legkisebb, és egyben legsűrűbben lakott mini állama. Óriási toronyházai között fényűző üzletek, és elegáns éttermek várják a tehetős turistákat. Az ingyenesen használható liftek és mozgólépcsők fő tömegközlekedési eszköznek számítanak a városban. Ha szemben állunk a tengerrel, a bal oldali hegyen találjuk a híres kaszinót, alatta a japánkertet, a strandot, és a Promenade des champions-t, a híres focisták lábnyomaival díszített sétányt. A kaszinó 1858-1863 épült, de azóta többször is átépítették, a jelenlegi épület építésze Charles Garnier, aki a párizsi operaház tervezője is volt. Kizárólag 18 éven felüliek léphetnek be a kaszinóba megfelelő öltözetben. Az épület kívülről és belülről is gyönyörű, a mennyezetet domborművek, és aranycirádák díszítik, egy operaházhoz hasonlóan. A kaszinó mellett található a Café de Paris, Monaco első kávézója, melyet 1868-ban alapították, de itt áll az impozáns Hotel de Paris is, ahol Monaco milliomosai is néha megszállnak, ha épp nem a jachtjaikon pihennek. A szálloda 1863-ban nyílt azzal a céllal, hogy a régióban a legjobb minőségű szállást nyújtsa. A jobb oldali hegyen áll a Tengerészeti Múzeum, a botanikus kert, a katedrális, és az óváros a hercegi palotával, ahol minden nap 11:55-kor van őrségváltás. A Hercegi Palota (Palais du Prince), mely építése 1215-ben kezdődött, Monaco mindenkori hercegének, jelenleg II. Albert hercegnek és családjának az otthona. Az eredetileg erődítményként szolgáló palota egy hatalmas komplexum fő udvarral, több toronnyal és épülettel, szalonokkal, illetve kápolnával. A palota közelében van néhány kisebb múzeum is, például a Hadtörténeti Múzeum, Rainier király régi autó kollekcióját őrző múzeum, illetve a Baba Múzeum. A monacói Katedrális, mely 1875-ben épült neoromán stílusban, több korábbi monacói herceg sírhelye. Az 1910-1921 épült Oceanográfiai Múzeum legalsó szintjén lévő akváriumban a Földközi-tenger színes halai, polipjai, és murénái csodálhatóak meg, a középső szinten bálnacsontvázakat és bulvárfelszereléseket találunk, míg a legfelső emeleten az óceánok világát bemutató kiállítást. A monacói botanikus kertben (Jardin Exotique de Monaco), mely 1933-ban nyílt meg, számos kaktuszféle található, és egy földalatti cseppkőbarlang. A város egyik legnagyobb eseménye a Forma 1-es verseny, amikor a város versenypályává alakul, és hírességek ezrei lepik el Monaco-t. San Marino fő látnivalója a Monte Titano hegyre épített három erődítményből álló erődítményrendszer. A legnagyobb és legrégebbi erőd a Rocca (más néven Guaita), mely több mint ezer éve épült, illetve a kicsivel magasabban elhelyezkedő Cesta (vagy Fratta), melyet a XIII-XIV. században emeltek. Ma mindkét erőd múzeumként működik, a harmadik építmény pedig egy őrtorony. San Marino óvárosa magasan, a hegyekben helyezkedik el, ahova egy kapun keresztül (a Szent Ferenc-kapun) lehet belépni. A falakon belül áll San Marino legrégebbi temploma, a Szent Ferenc-templom és kolostor, melyet 1361-ben kezdtek el építeni. A kapubejárattól balra, a XV. században épített Valloni palotában az Állami Múzeum és a Levéltár található, mely tekintélyes érem, bélyeg, és festmény gyűjteménnyel rendelkezik. San Marino központja a Szabadság tér, melyet három oldalról ódon épületek vesznek körül, a nyitott nyugati oldaláról pedig csodálatos kilátás nyílik a Monte Titanora, és a fellegvárosra. A tér közepén helyezkedik el a nőalakot formáló Szabadság-szobor, melyet a múlt század végén készítettek, a Mercuri palota, és a régi épületek, melyek a középkor hangulatát idézik. A tér legimpozánsabb épülete a Palazzo del Governo (Kormánypalota), mely a XIV. század óta San Marino kormányzati központja. Az óváros házainak többsége műemlék, melyek közt számtalan emléktárgyat árusító üzlet található a luxusüzletek mellett. Az Újváros az üzleti élet központja, ahol nagy áruházak, divatüzletek, szállodák, és éttermek sorakoznak. Andorra a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország közt terül el. Ez az ország Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak, és a kedvező adózási szabályoknak köszönhetően virágzik. Andorrának három apró nemzeti parkja van, a Coma Pedrosa Nemzeti Park, mely Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellá-tól délkeletre fekszik. Andorra kultúrájában felismerhetőek a katalán kultúra jegyei, a hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, és ünnepeiket.

A Vatikán 1929 óta létezik, 44 hektáros területével, 842 lakosával a világ legkisebb állama. Az apró ország fő látványossága a Szent Péter tér, a Szent Péter bazilika, a Sixtus-kápolna, és persze a 14 csodálatos vatikáni múzeum. A Szent Péter Bazilika egyike Róma négy nagy bazilikájának. A reneszánsz stílusú bazilika 1506-1626 épült, mely 211 méter hosszú, 186 méter széles, és 132 méter magas. A templomban található művészeti alkotások közül kiemelendő Michelangelo 1499-es Piétája, amely a művész egyetlen szignált alkotása. A szobor Máriát ábrázolja, aki Jézust tartja a keresztre feszítés után. A Szent Péter Bazilikát Michelangelo tervezte, kupolájába lifttel, majd pedig 320 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni, ahonnan csodás kilátás nyílik Rómára. A Szent Péter tér, ahol a bazilika is áll, 1667-re készült el. A tervezésnél az volt a fő szempont, hogy a pápa miséit a lehető legnagyobb számú ember tudja figyelemmel kísérni. A tér közepén található egy 25,5 méter magas egyiptomi obeliszk, mely 1586 óta áll itt. A Vatikáni múzeumok a római katolikus egyház pazar gyűjteményét mutatják be, melyeket a XVI. században alapították, és főleg görög, illetve római műalkotásokat lehet megnézni, de az etruszk gyűjtemény is jelentős. Kiemelendő többek közt a művészeti galéria, olyan művészek munkáival, mint Raffaello, Leonardo, Caravaggio, vagy Bernini, illetve a Museo Pio Clementino, mely a világ legnagyobb ókori gyűjteményét tartalmazza. A Vatikáni múzeum végén eljutunk a Sixtus-kápolnába, mely 1473-1481 épült, és a XIX. század óta a pápaválasztó konklávé helyszíne. A Sixtus-kápolnában láthatjuk Michelangelo által készített, 540 m2 területű mennyezetfreskót, mely a világ egyik leglenyűgözőbb képzőművészeti alkotása, és a világ legnagyobb freskója. A Teremtés jeleneteit, valamint Ószövetségi és Újszövetségi képeket ábrázol. Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában. A legnagyobb európai mini államot 1815-ben, a bécsi konferencia határozata hozta létre, de a nagyhercegi címet I. Vilmos holland királynak adták. Függetlenségét 1890-ben nyerte el, amikor Adolf nassaui herceg örökölte a nagyhercegi címet, és megalapította a mai napig uralkodó Nassau-Weilbourg dinasztiát. Fővárosa Európa egyik pénzügyi központja. A látnivalók a Nagyherceg palotája, mely korábbi városháza volt, és a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll. További látnivalók a Petrusse-völgy, az óváros, a Bock a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták, a spanyol tornyok, a Neumünster Apátság, mely jelenleg kulturális és közösségi központ, az Adolf-híd, a Szent Miklós templom, a Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, és a Modern művészetek múzeuma, mely Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve. Liechtenstein kis európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye, Vaduz. A főváros látnivalói Vaduz vára, mely a hercegség jelképe és a hercegi család székhelye, a Parlament, a liechtensteini országgyűlés székhelye, a St. Florin székesegyház, a Rotes Haus (vagy „Vaistlihof“), a Kleintheater Schlösslekeller Vaduz, az Operettszínpad, a Opernverein Vaduz, a Liechtenstein Művészeti Múzeum, a Vaduzi bélyegmúzeum, a Nemzeti Múzeum, a Símúzeum, és a Engländerbau kiállítóépület.