Berlin egyik legismertebb látnivalója a korai klasszicista építmény, a Brandenburgi kapu, mely 1788-1794 épült. Mögötte állt a berlini fal 1961-től, így a határt jelentette Kelet - és Nyugat - Berlin között. A kapu egy ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat, melynek homlokzatát Eiréné, a görög békeistennő képmása díszíti. Magassága 26 m, szélessége 65,5 m, mélysége pedig 11 m, összesen 12, egyenként 15 m magas dór oszlopból áll. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek, a kapu tetejét pedig az 5 m magas, négylovas szekerén a városba hajtó, szárnyas győzelem-istennő Niké ékesíti, bronzba öntve. Az 1,5 km hosszú Unter den Linden sugárút, Berlin központját két részre osztja: tőle nyugatra parkokat, palotákat, bevásárlóközpontokat, keletre pedig széles utcákat és szocialista épületeket találunk. Nyugati végén a Brandenburgi kapu áll, illetve az 1735-ben, barokk paloták köré épült Pariser Platzcal és a gyönyörű orosz nagykövetség, kicsit nyugatabbra pedig a csodaszép szökőkutakkal felszerelt Adlon Hotel, valamint a Komische Oper. A sugárút közepén találjuk a XX. század elején épült Nemzeti Könyvtárat, a barokk, közel 6 millió könyvvel büszkélkedhető Régi Könyvtárat és a 22.000 diákot okító Humboldt Egyetem neoklasszikus épületét. A Reichstag - ot néhány éve építették át, hogy a Bundestag, vagyis a Német Parlament Alsóháza itt ülésezhessen. Az eredeti kupola helyett az üléstermet egy ellipszis alaprajzú üvegkupolával fedték le. A korinthoszi oszlopokkal díszített nyugati bejárat fölé 1916-ban helyezték a "Dem Deutschen Volke" ('A német népnek') - feliratot. A Bernauer Strassén létrehozott emlékműnél a berlini falból láthatunk egy 220 m hosszú eredeti darabot, egy őrtornyot, valamint a berlini fal történetét bemutató kis múzeumot. A 2013-as bővítés következtében az emlékmű 1,4 km hosszúra bővült. Checkpoint Charlie az a hely, ahol a Berlini Fal megléte alatt a világútlevéllel rendelkező külföldiek, az NDK-funkcionáriusok és az NSzK berlini megbízottjának munkatársai tudták átlépni a Kelet - Berlin - Nyugat - Berlin -határt. Északra a Zimmerstrassén, egy bekerített részen, a törmelékek közt látható egy határátkelő ellenőrzési épület, a Friedrichstrasse közepén pedig szovjet és amerikai katonák képmásai, mely az egykori kelet - nyugati határt jelzi. A Haus am Checkpoint Charlie egy magánkézben lévő múzeum a Kochstrasse és Friedrichstrasse sarkán, mely a fal történelmével és a Fal megépítését követő, igen sok szökési kísérlettel ismertet meg.  

Gendarmenmarkt Berlin és egyben Európa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1688-ban épült. A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Székesegyház, de az utóbbi időben csak a Francia Székesegyházat használják egyházi célokra. 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak, nagyjából 20 évvel Franciaországból, vallási okok miatti kiüldöztetésük után. A Német Székesegyház a berlini protestánsok számára épült 1708-ban, de manapság vallási célra nem használják, "A német történelem kérdései" kiállításnak ad otthont. A tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az épület előtt Friedrich Schiller romantikus drámaíró és költő Reinhold Begas által készített márványszobrát láthatjuk. Németország legrégibb és a világ egyik legnagyobb állatkertje a Berlini állatkert, melyben összesen 20.500 állat él. IV. Frigyes adományaként nyitották meg a Tiergarten nevű 167 hektáros, egykori királyi vadászterületen, 1844-ben. Az akvárium, mely mára Európa fajban leggazdagabbja, 1913 óta működik. Az állatkerthez tartozik külön ragadozó-, víziló- és éjjeli állatház, és Európa legnagyobb madárháza. Az 1887-1910 létrehozott  43 hektár területű botanikus kert, 22 000 növényfaj otthona, de tartozik hozzá több üvegház, és egy botanikai múzeum is, melynek nagy herbáriumában, 3,5 millió kiszárított növény van.

Az 1888-ban megnyitott Treptower park a Spree folyó hajókirándulásainak kiindulópontja, valamint a Spree folyó mellett 4 km-es, gyönyörű sétát tesz lehetővé. A park területén egy 2002-ben bezárt elhagyatott vidámpark, a Spreepark, valamint egy 1949-es, hatalmas emlékmű is megtalálható, amely a berlini csatában elhunyt szovjet katonák előtt tiszteleg. A Múzeumszigeten álló Berlini dóm, neobarokk stílusú, mely egykor porosz protestáns székesegyház volt. A jelenlegi épület alapjait II. Vilmos rakta le 1894-ben. Az épület a Hohenzollernek udvari és emléktemplomának épült, így nem meglepő, hogy kriptájába öt évszázad alatt a Hohenzollern - család 95 tagját temették el. A főoltár Friedrich August Schüler 1850-es munkája, a gyász- és keresztelő kápolnában pedig id. Karl Begas-tól található egy oltárkép. Érdemes még megnézni a főtemplomot lélegzetelállító kupolájával, a Császári Lépcsőházat és a kupola körfolyosójáról a Berlini látképet. Az emeletre 267 lépcső vezet, ahol a Dóm Galériát találjuk, amely a dóm történetét mutatja be modellek, képek, leírások és tervrajzok segítségével. Németország Nemzeti Történelmi Múzeuma a Múzeumszigethez közel, az Unter den Linden elején helyezkedik el. A múzeum Németország történetét mutatja be annak kezdetétől a legújabb korig, kronológiai sorrendben. 7500 km²-en több mint 8000 kiállítási tárgy tekinthető meg, többek közt dokumentumok (köztük újságok, propagandaanyagok, térképek), filmarchívumok, ritka könyvek, grafikák, festmények, fényképek, szobrok, fegyverek, páncélok, pénzérmék, poszterek, valamint a mindennapi élet tárgyai. Lerombolt tornyáról rögtön felismerhető a Breitscheidplatzon álló evangélikus Vilmos császár emléktemplom. 1891-1895. II. Vilmos, I. Vilmos császár unokája építtette nagyapja emlékére és dicsőségére neoromán és ornamentális stílusban. A háború után, a templom a II. Világháború emléktemploma lett. A templom mellé építettek egy modern, nyolcszögletű központi csarnokot is 1.000 ülőhellyel, egy hatszögletű, 53 m magas vasbeton templomtornyot és egy kis kápolnát. A 368 m magas, 1965-1969 épült TV-torony, Berlin legmagasabb épülete és egyben az egyik legfőbb látványossága. A toronyban van 203 m magasan egy kilátó, ahonnan csodás kilátás nyílik Berlinre, illetve a Telecafé kávézó, mely 30 perc alatt fordul körbe. A 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center a Potsdamer Platz-on található, 26500 m²-es és hét épületből áll. Rengeteg bolt, étterem, kávézó, hotelszoba, és múzeum található benne, de helyet kapott egy rendezvényközpont, és egy IMAX-mozi is. Alexanderplatz Berlin legismertebb tere, melyet 1805-ben neveztek el I. Sándor orosz cár tiszteletére, berlini látogatása alkalmából. A századfordulón a bevásárlások és az éjszakai élet központja volt, híressé mégis Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz című, 1929-ben megjelent regénye tette. Itt áll a város legnagyobb szállodája, a Forum Hotel, illetve a világ összes nagyvárosának helyi idejét mutató, híres Világóra, valamint a Kaufhof ház előtti, graffitivel díszített Barátság Szökőkút. A német főváros egyik legmarkánsabb jelképe a Győzelmi oszlop, ami a porosz hadsereg Dánia feletti győzelme emlékére épült. Az oszlop tetején Friedrich Drake alkotása, a 8,3 m magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem szobor áll az újabb, Ausztria és Franciaország fölötti diadal tiszteletére.

A város legszebb kastélya a Charlottenburgi kastély, amely az egyetlen megmaradt Hohenzollern-kastély; Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a XVII. századtól kezdődően. Az 1695-ben épült kastély, eredetileg I. Frigyes király felesége, Sophie Charlotte nyári rezidenciája volt, a következő 100 évben azonban a család kibővíttette. A palota közepén az Eosander - épület áll a Hohenzollern - lakosztályokkal, a Porcelán Szobával, aminek mennyezetét kínai és japán alakzatok díszítik, valamint a Kápolnával. Eosander 1712-ben építette a kupolát az istennőszoborral a palota tetejére, mintegy megkoronázva a középső részt. 1740 - 1746 a Knobelsdorff - szárnnyal bővült az épület, melynek felső szintjén található a Fehér Terem, a királyi család egykori ebédlője, az Arany Galéria és a Boucher, Pesne és Watteau műveivel díszített Koncertterem. A földszinti Romantika Galéria olyan kiemelkedő XIX. századi romantikus művészek alkotásainak ad helyet, mint Carl Blechen és Kaspar David Friedrich, valamint klasszicista és biedermeier művek is megtekinthetőek itt. A Langhans épületben, a nyugati szárnyban található a régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeum, ami Heinrich Schliemannak, Trója felfedezőjének saját trójai gyűjteményéről híres. A Porcelánkabinetben értékes japán és kínai porcelánok, illetve a "berlini barokk" díszek láthatóak. Kertje az angol és a francia stílus ötvözete, ahol az olasz klasszicista stílusú Schinkel Pavilon is áll, amit III. Frigyes Vilmos nyári lakosztályként használt. Az épületben megtekinthető bútorok, képek és szobrok a korai XIX. század életstílusát közvetítik. A kert nyugati oldalán álló, neoklasszicista stílusú Mauzóleumban található III. Frigyes Vilmos és felesége, Luise királynő, valamint I. Vilmos Christian Daniel Rauch által tervezett szarkofágja. A tó túloldalán álló Belvedere-t 1788-ban Langhans építette teaháznak, II. Frigyes Vilmos kérésére. Jelenleg kiállítóterem, ahol a Királyi Porcelánmanufaktúra története tekinthető meg. Nikolaiviertel egy szép, régi vonzerejét máig is megőrző rész, ahol remek sétákat lehet tenni. A város fennállásának 750. évfordulójának ünnepekor újították fel ezt a középkori városnegyedet. Itt található Berlin egyik legrégebbi plébániatemploma a XIII. századból, a sajátos szépségű Szent Miklós plébániatemplom, az aranyra festett erkélyeivel és kőangyalkáival. Berlin egyik legszebb épületének tartott Ephraimpalais, a negyed egyetlen eredeti épülete, ami most a XIX. századi, jómódú berlini családok életmódját mutatja be. Deutsches Technikmuseum Berlin egyik legnépszerűbb múzeuma, mely 25 000 km²-en, 14 egységben modern technikákkal, interaktívan mutatja be Németország hozzájárulását a technika fejlődéséhez. A Német Állami Operaház Berlin első színháza, ahol az első előadás 1742-ben volt. Az épület porosz klasszicista stílusát a klasszikus angol építészet befolyásolta; főbejárata korinthoszi oszlopsorral díszített. Az oszlopok között Szophoklész, Arisztophanész, Menander és Euripidész szobrai, valamint Ernst Rietschel alkotásai láthatóak. Az első emeleti Apolló - terem aranyozott korinthoszi oszlopsorával, velencei csillárjával és intarziás márványpadlójával a világ egyik legszebb színházi társalgója. A Kurfürstendamm Berlin legnagyobb, 3,5 km hosszú bevásárló utcája, ahol hatalmas divatcégek, butikok és áruházak kínálják áruikat. 

A múzeumszigeten található múzeumok alapját a porosz királyok és brandenburgi választófejedelmek gyűjteményei képezték. A Régi Múzeum (Altes Museum) készült el elsőként, aztán az Új Múzeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), ezt követően a Bode Múzeum (Bodemuseum) 1904-ben, végül pedig a Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A Bode Múzeum olasz neobarokk stílusban épült. Jellegzetes kupolájával és bejárati csarnokával úgy néz ki, mint egy hajó. Éremkabinetje a maga félmilliós állományával a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb éremgyűjteménye. A képtár legrégebbi darabja a XV. század végéről, ismeretlen mestertől származó, késő gótikus vonásokat mutató Utolsó vacsora című oltárképe; legértékesebb darabja viszont Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása című festménye. A szoborgyűjtemény többek közt a román művészet legjelentősebb német emlékét, a korai gótika híres alkotásait, a német reneszánsz, barokk és rokokó emlékeit őrzi. A Pergamon Múzeum, Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma, 20 évig épült klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon - oltárról kapta. A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő - ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet, mely legkülönlegesebb része a babiloni feltárásokat bemutató termek és az őket összekötő, a babiloni búcsújárók útját i.e. 580. k.-ről idéző, csodálatos, egyedi faldíszekkel díszített folyosó, ami a híres Istár kapuhoz vezet. Az iszlám gyűjtemény legértékesebb műemléke a msattai kastély falmaradványa, melyet a szultán ajándékozott Berlinnek 1903-ban. Figyelemre méltó még a részleg gazdag szőnyeggyűjteménye, valamint a perzsa és indiai miniatúrák és a páratlan szépségű Aloppo-szoba az Ezeregyéjszaka hangulatával. Az 1907-ben, Bode által alapított kelet - ázsiai gyűjtemény központjában ma kínai kerámiák foglalnak helyet, de az összképet jade - faragványok, selyemhímzések és porcelántárgyak teszik teljessé. A Régi Nemzeti Galéria magánadakozásból jött létre: J. H. Wagener berlini kereskedő hagyta a városra gazdag képgyűjteményét 1861-ben, azzal a feltétellel, hogy közkinccsé teszik, nemzeti képtárrá fejlesztve azt. A termek gyönyörűek, bordó kárpiton aranyozott szegély, díszes stukkósor és növényornamentika, így az épület belsőépítészetileg is önálló műalkotás, ami a XIX. század szalonjait és kiállítótermeit idézi. A Galéria a "hosszú XIX. század" festőinek alkotásait őrzi, valamint időszaki kül- és belföldi modern kiállításokat is rendez. A Régi Múzeumot 1825 - 1828 építették, mely 18 ión oszlopával és nagyvonalú lépcsőfeljárójával a német klasszicista építészet egyik főműve. Az épület eredetileg az összes berlini szépművészeti gyűjtemény számára épült; 1904 óta azonban legfőképp az antik gyűjtemény elhelyezésére szolgál. Az 1843-1855 épült Új Múzeum az egyiptomi civilizáció kincseit, Berlin régi történetét, valamint Berlin antik gyűjteményének egy részét őrzi. A legértékesebb részleg az egyiptomi gyűjtemény, mely világviszonylatban sem elhanyagolható. Érdemes megnézni Nofertiti királynő i.e. 1360-ból származó mellszobrát, Nofertiti lányának, Anhesz - en - pa - Atonnak homokkő portréját, valamint a gyűjtemény legrégebbi darabját, a több mint 5000 évvel ezelőtt készült, alabástrom majomszobrot, mely egyben a legjelentősebb egyiptomi nagy plasztikalelet, de itt őrizik, sok más nevezetes alkotás mellett az i.e. 1000-ből származó Holtak Könyvét is. A múzeumokba nem lehet külön jegyet venni. Az 5 múzeumba az egy napos belépő 18 euro, a három napos pedig nagyjából 30 euro.